Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott ÁSZ-összefoglaló szerint az ellenőrzés során azt értékelték, hogy az új tulajdonosi struktúra kialakítása és a törvényi változások végrehajtása az előírásoknak megfelelően valósult-e meg, illetve a jogi szabályozás egyértelmű és elégséges volt-e. Külön figyelmet fordítottak az MNV Zrt. döntéshozatali rendszerének, valamint a rábízott vagyonnal való gazdálkodásának vizsgálatára.
Kritika
A számvevőszék emlékeztet arra, hogy tavaly jelentős változások voltak a tulajdonosi joggyakorlás területén, s az állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi döntéshozatal, valamint a döntések végrehajtása két kormányzati ciklushoz, illetve eltérő szervezetrendszerhez kapcsolódott. A MNV mellett az állami tulajdon kezelője lett a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB Zrt.) és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) is. A jelentésben az ÁSZ megállapítja, hogy lassú volt a jogszabályban meghatározott vagyoni kör átadása az NFA-nak, s a szervezet működési feltételei is csak 2011-re alakultak ki.
A számvevőszék felhívja a figyelmet arra, hogy a vagyontörvény és az NFA-törvény nem szabályozza egyértelműen az MNV Zrt. és az NFA között vegyes vagyonkezelésben álló – a földterület az NFA-hoz, a rajta lévő ingatlan az MNV Zrt.-hez tartozik, míg használatban egy harmadik félnél van – ingatlanok feletti tulajdonosi joggyakorlást. Ez 2010-ben jogértelmezési problémákat eredményezett – az ingatlanok hasznosításából származó bevételnek ki a jogosultja, a kötelezettségek kit terhelnek –, ami az ÁSZ szerint akadályozta a vagyonkezelők eredményes működését.
Havi 40 milliós megtakarítás
A közlés szerint az MFB Zrt. az átvett 40 társaság teljes körű átvilágítását 2010-ben megkezdte, a társaságok igazgatóságainak megszüntetésével, valamint létszámleépítéssel havi szinten mintegy 40 millió forint megtakarítást ért el. Az MFB Zrt.-ről szóló törvény szerint fő szabályként az MFB Zrt. nem ruházhatja át a kezelésében lévő 40 társaság részesedésének tulajdonjogát. Ezt ugyanakkor a törvény mégis lehetővé teszi akkor, ha az átruházás előtt az MFB Zrt. egyeztet az erre feljogosított szervezettel. A törvényben azonban nincs meghatározva, hogy ki jogosult az átruházásra, illetve az MFB Zrt.-vel történő egyeztetésre – olvasható az Állami Számvevőszék jelentésében.
Előrelépés
A 2010-es jogszabályi változások – mint az állami vagyon túlnyomó többségének kezelőjét – főként az MNV Zrt.-t érintették, amely 2010 végén 13 355 milliárd forint rábízott vagyont tartott nyilván. A vagyontörvény 2010 júniusi módosításával az MNV Zrt. döntéshozatali rendszerében, ezen belül a feladat-, hatás- és felelősségi körök szabályozásában előrelépés történt – állapította meg az ÁSZ, amely egyben emlékeztet arra, hogy korábban az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolta, s az állami vagyon felügyeletéért a pénzügyminiszter volt felelős.
A törvény módosítása után az állami vagyon felügyeletéért felelős nemzeti fejlesztési miniszter egyben az állami vagyon felett a magyar államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlója lett. Az MNV Zrt. a 2010. évre szöveges, a részleteket is tartalmazó aláírt vagyonkezelési tervvel, valamint hatályos vagyonkezelési stratégiával nem rendelkezett, így a döntéshozatalkor nem volt igazodási pont – fűzi hozzá az ÁSZ.
Nem óvták a vagyont
A számvevőszék szerint a vagyongazdálkodási tanács 2010. június közepéig tartó működéséig az MNV Zrt. a rábízott vagyon kezeléséhez kapcsolódó feladatai végrehajtásánál nem helyezett kellő súlyt az állami vagyon megóvására, gazdaságos működtetésére. Példaként említik, hogy a Szépművészeti Múzeumi Szolgáltató Kht. nonprofit társasággá való átalakításáról a tanács nem döntött időben, ezért a Kht.-t a cégbíróság kényszer végelszámolás alá vonta.
Az MNV Zrt. megalapításakor az induló vagyonleltár és vagyonmérleg, ezáltal a rábízott vagyon kimutatása nem volt teljes körű. Az MNV Zrt.-nél 2010-ben alkalmazott nyilvántartásokból a szabályozatlan adatszolgáltatások és az informatikai rendszer integráltságának hiánya miatt nem lehetett naprakész adatállományt kimutatni. Az új nyilvántartási rendszer létrehozásának egyik alapját képező adattisztítási folyamatok az MNV Zrt.-nél felgyorsultak, és készültek az új nyilvántartási rendszerrel kapcsolatosan munkaanyagok, azonban részletes, elfogadott szakmai koncepció még nincs – jelzi az ÁSZ a jelentésben.
Kitér arra is, hogy az MNV Zrt. 2009. évi tevékenységének ellenőrzéséről 2010-ben készült ÁSZ-jelentés a nemzeti fejlesztési miniszter részére 14 javaslatot fogalmazott meg. Ebből 4 teljesült, 7 teljesítése folyamatban van, 2 részben teljesült.
