A válság ellenére a kelet-közép-európai bankrendszer megfelelően tőkésített, ez persze elsősorban az anyabankoktól függ – fogalmazott Simonyi Tamás, a KPMG közép-európai igazgatója hétfői sajtótájékoztatóján. Leszögezte: a szakma a mai napig úgy véli, hogy a régióban a nemzeti jövedelem növekedése még mindig szebb reményeket táplál, mint Nyugat-Európában. Az anyabankok, bízva a folytatódó gazdasági növekedésben, korábban hatalmas mértékű feltőkésítést vittek véghez a leányvállalatoknál, ez pedig biztossá teszi utóbbiak működését. Ugyanakkor problémát jelent, hogy a térség országaiban magas a nem teljesítő hitelállomány.
A devizahitel-állomány Magyarországon és Lengyelországban magasabb, a többi régiós gazdaságban kevéssé. Kiemelte: a bankok nem tudják függetleníteni magukat a makrogazdasági mutatóktól, ez alapvetően befolyásolja jövőbeli lépéseiket.
Jó hír, ha nincs hír
Bulgáriáról az a jó hír, hogy nincs hír róla, mondta az igazgató. Szerény növekedésre lehet számítani, viszont a nem teljesítő hitelállomány itt is magas. A bankrendszerük a válság ellenére stabil maradt, emellett pedig a tavalyi 0,5 százalékos GDP-növekedés után 2011-re már 2,3 százalékot várnak. A leva meglehetősen kitett az eurónak. Hozzátette, országoktól függetlenül igaz: ha nincs meg a 4-5 százalékos piaci részesedése egy banknak, akkor nincs esélye a kitörésre.
Csehországgal kapcsolatban elhangzott, az ország gyorsan kilábalt a válságból, szinte ugyanazt a GDP-növekedést tudta produkálni 2011-ben, mint egy évvel korábban. Bankszektora szintén növekszik, „amennyire nem lehet hallani róla, olyan stabil”. Az öt vezető nagybank közé csak az Unicredit és a Raiffeisen tudott beférkőzni a nemzeti intézmények mellett.
Magyar úton a lengyelek
Lengyelországban a nemzeti össztermék pontosan ugyanakkorát nőtt az idén, mint 2010-ben, és a bankszektor profitabilitása is kezd javulni. A nem teljesítő hitelállomány megfelelő, a „cseh” szintet üti meg. Probléma azonban, hogy a lakáshitelek több mint 50 százaléka svájcifrank-alapú, a lakosság tehát a magyarhoz hasonló devizakitettség gondjával küzd. A fogyasztási hitelállomány nagyon magas az országban. Simonyi rámutatott, a zloty és a forint ingadozása svájci frankhoz képest szinte ugyanazt a pályát írta le, ugyanakkor a lengyelek mára jóval kisebb arányú devizahitellel küzdenek.
Romániában 2009-ben elég komoly visszaesés történt, a ki nem fizetett hitelek aránya pedig igen magas. Az ország gazdasága nincs kitéve a külföldi finanszírozásnak, ami hihetetlenül fontos, és komoly mértékben csökkenti a veszélyeztetettséget, hangsúlyozta Simonyi. Keleti szomszédunk gyenge növekedést produkál, ennek ellenére a vezető pénzintézmények szép nyereséget könyvelhettek el 2011-ben.
A szlovák helyzet jellemzője, hogy sokkal több a betét, mint a hitel, emellett komolynak mondható a 3,3 százalékos GDP-növekedés is. Figyelemre méltó, hogy a nem teljesítő hitelállomány csökken, az ország devizakitettsége pedig nulla. A bankok tisztességes nyereséggel büszkélkedhetnek.
Nincs ok a félelemre
Hogy mindebből mire lehet következtetni? Nincsenek olyan veszteségek a régióban, ami miatt a térség bankrendszeréért aggódni kellene. A növekedés hirtelen megállását követően a pénzintézmények költségcsökkentésbe kezdtek, és természetesen emelték a kamatokat. Ha viszont a kelet-közép-európai bankrendszert összehasonlítjuk a nyugati intézményekkel, akkor semmi okunk sincs a félelemre, emelte ki az igazgató. A térség piaca a bankok számára még mindig magas profittal kecsegtet. Nincs szó tehát kiszáradásról Kelet-Közép-Európában, tette hozzá.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy az adózás után negatív eredményt produkáló bankok egy részének a felvásárlása lezajlott, de az ilyen helyzetben történt felvásárlások azért jó irányba mutatnak. Az intézmények többsége nem riad vissza a gyengébb eredmények láttán, és továbbra is hisz a kilábalásban. Higgyék el: ha beindul a piac, csak úgy rohannak majd az anyabankok, hogy hitelezhessenek, zárta Simonyi Tamás.
origo.hu
Ezen múlt, hogy nem Erdő Péter lett az új pápa, hanem Prevost bíboros
