Kovács Tamás Iván eszerint üdvözölte az elképzelést, de hozzászólásában jelezte, az új pénzügyi keret megalkotására tett jelenlegi javaslat a kevésbé fejlett tagországok számára nehézséget jelenthet. A helyettes államtitkár kiemelte az épületek energiahatékonyság-növelésének problémáját, amely hagyományos pénzügyi eszközökkel nehezen finanszírozható, főleg a nemrég csatlakozott EU-tagoknál.
A közép-európai térség tagállamai számára hasznos újítás lenne a kohéziós alap bevonása a finanszírozásba a támogatások szerkezetének átalakítása révén. A támogatott országok saját forrásait a nem ipari szektorok dekarbonizációját szabályzó, úgynevezett erőfeszítés-megosztási rendszer kvótáinak értékesítése vagy a magánszektor fedezhetné. Ezzel a megoldással csökkenhetnének az EU költségvetési terhei, a kevésbé fejlett országok pedig nagyobb függetlenséget élvezhetnének a dekarbonizáció finanszírozásában – húzta alá a helyettes államtitkár a közlemény szerint.
Kovács Tamás Iván Brüsszelben találkozott az EU következő soros elnökségét adó Dánia klíma- és energiaügyekért felelős helyettes államtitkárával. Morten Bakkal elsősorban a 2050-ig szóló, szén-dioxid-mentesítési útitervről folytattak megbeszélést.
A válság „zöldítheti” a gazdaságot
A januárban hivatalba lépő dán elnökség a miniszteri találkozó apropóján a sajtóval külön is ismertette környezetvédelmi terveit. Martin Lidegaard miniszter egyebek között azt hangoztatta, hogy az EU-t jelenleg sújtó nemzetközi gazdasági válság növeli az esélyt arra, hogy korszerűbbé, „zöldebbé”, azaz környezetbarátabbá váljon az unió gazdasága.
A brüsszeli remények szerint Dánia a környezetvédelem és a klímavédelem terén is kiemelt erőfeszítéseket tesz majd. Az unióban emlékeztetnek a klímavédelemben eddig tett dán erőfeszítésekre, beleértve az ENSZ-folyamatban kulcsszerepet játszó koppenhágai konferencián elért eredményeket, illetve arra, hogy az Európai Bizottság klímavédelmi felelősét is Dánia adja.
