Nem segít a külső környezet

A gazdasági növekedés beindítása nagyon fontos kérdés, bár a külső környezet ezt nem segíti.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a vállalkozók napján gazdaságpolitikai fórumot tartott, amelyen a korábbi évek pénzügyminiszterei fejtették ki véleményüket a magyar gazdaság elmúlt évtizedéről, jelenlegi helyzetéről, lehetőségeiről.

Varga Mihály – aki 2001–2002-ben vezette a pénzügyi tárcát – elmondta: a növekedés beindítását segíti többi között az Új Széchenyi-terv, a Széll Kálmán-terv és a januárban induló Start közmunkaprogram, át kell alakítani a szociális és nyugdíjellátó rendszert, ösztönözni kell a foglalkoztatást.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: az Európai Bizottság 2012-re 2,8 százalékos államháztartási hiányt jelez Magyarország esetében, aminek tartása fontos tényező.

Járai Zsigmond, az MNB felügyelőbizottsága elnöke, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. felügyelőbizottsága elnöke, aki 1998 és 2000 között volt pénzügyminiszter, rámutatott: a jó gazdaság alapja a fegyelmezett pénzügypolitika, amelynek a növekedés feltételeit kell biztosítania. Véleménye szerint az elmúlt évek államadósság-növekedése a pénzügyi fegyelmezetlenséggel is összefüggött, a politika többet akart elosztani, mint a lehetséges központi bevétel.

Járai Zsigmond kifejtette: a lassuló európai gazdaságban szűk Magyarország mozgástere, most kellene többet költeni, az adósságnövekedés árán is a vállalkozásokba kellene pénzt pumpálni, de erre nincs lehetősége az országnak a korábbi évek pénzügyi fegyelmezetlensége miatt. A következő években jelentős növekedés nem várható, inkább lassulásra lehet számítani – tette hozzá.

László Csaba, a KPMG Tanácsadó Kft. ügyvezetője, 2002–2004 közötti pénzügyminiszter nem tekintette sikeres időszaknak a 2002–2004 közötti időszakot, mert nem sikerült véghezvinni a fokozott kiigazítást. Aláhúzta: jelenleg gondot jelent, hogy romlott a gazdasági növekedés feltételrendszere, a befektetői bizalom, a bankszektor finanszírozó képessége csökkent. Szerinte a befektetői bizalom erősödne, ha tudható lenne a várható IMF-megállapodás fő iránya.

Draskovics Tibor, a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. üzlettársa, 2004–2005-ben hivatalban lévő pénzügyminiszter szerint az elmúlt évek intézkedései nemcsak a pénzügyi helyzetet rontották, de sok illúziót is tápláltak a társadalomban. Szerinte minden időben a politikai elitnek a pénzügyi fegyelmet olyan értéknek kellene tekintenie, amelyért lehet áldozatokat hozni, értelmes diskurzust folytatni. Úgy ítélte meg: 2013-ra nehezen megoldható helyzet áll elő azzal, hogy a válságadót ki kell vezetni, egyszeri bevétele nem lesz a költségvetésnek, így kellene fenntartani az egyensúlyt.

Veres János, az MSZP országgyűlési képviselője, 2005–2009 között hivatalban lévő pénzügyminiszter leszögezte: nem szabadna előfordulnia, hogy Magyarországon népszavazási és egyéb kezdeményezések ellentétes irányba determináljanak folyamatokat. Kiemelte: az államadósság misztifikált probléma, mert a magyar adósság szintje az Európai Unió tagországainak átlagától nem tér el.

A magyar gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzete csak a foglalkoztatottság és a növekedés együttes fokozásával biztosítható – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján pénteken megjelent Magyar növekedési terv konzultációs anyagának ismertetőjében. Az ismertető szerint a következő időszak a növekedésről szól, amelynek középpontjába a hazai gazdaság motorjainak beindítása áll annak érdekében, hogy a kormányprogramban vállalt gazdaságpolitikai célok és az államháztartás egyensúlyi helyzete hosszú távon is biztosított legyen. Az NGM által közzétett dokumentum rögzíti: „a stabil, fenntartható növekedés eléréséhez elengedhetetlen, hogy a megváltozott világgazdasági környezet függvényében újraértékeljük, felmérjük lehetőségeinket, felülvizsgáljuk céljainkat, és fejlesszük az ehhez szükséges eszközrendszert. A hazánkkal szembeni befektetői bizalom megerősítése és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében kiemelt fontosságot kap, hogy jövőképünk és a céljaink eléréséhez szükséges eszköztár megismerhető legyen. Ezt a szerepet tölti be a Magyar növekedési terv.”