Óriási lehetőség előtt hazánk

A 2014-től induló következő pénzügyi tervezési időszakban 53 milliárdról 80 milliárd euróra nő a kutatásra szánt források nagysága.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára az eu.kormany.hu honlapon megjelent interjúban a magyar és a lengyel soros EU-elnökség egyik fő eredményének nevezte, hogy már nem nagyon kezelik egységes tömbként az új tagállamokat – tájékoztatott a minisztérium.

Az államtitkár az EU következő, Horizon 2020 elnevezésű kutatási keretprogramjáról kifejtette: „Nem tartható, hogy az összes FP7-es forrás 95 százaléka a 15 régi tagállamba megy. Értjük, hogy ott vannak azok a kapacitások, egyetemek, kutatóintézetek, nagyvállalatok és így tovább, de valamikor csak föl kéne zárkózni a többieknek” – fogalmazott. Hozzátette: a kutatási pénzek elosztásában jelenleg fennálló arányok, konzerválhatják a jelenlegi lemaradásunkat.

Cséfalvay elmondta, hogy a bizottság „nem direkt módon, valamiféle pozitív diszkriminációval segítené a kevésbé sikeresen pályázó országokat”, hanem „különböző kapacitásfejlesztő rásegítő eszközök” beépítésével, a K+F terén a felzárkózást pedig „a strukturális és kohéziós alapokból a tagállamoknak dedikált pénzekből”, és nem a Horizon 2020-ból támogatná, amiről még kemény viták várhatók a tagállamok között.

Cséfalvay szerint óriási lehetőség Közép-Európa, és benne Magyarország számára, hogy a 2014-től induló következő pénzügyi tervezési időszakban 53 milliárdról 80 milliárd euróra nő a kutatásra szánt források nagysága, ugyanakkor figyelmeztet: „a kutatások területén összeurópai szinten kell versenyképesnek lenni”. Az államtitkár megjegyzi: minél többet fordít az állam a pályázók felkészítésére és segítésére, annál több uniós támogatást lehet elnyerni. Magyarország számára különösen fontos, hogy a budapesti székhelyű Európai Technológiai és Innovációs Intézet 2014 és 2020 között 2,8 milliárd eurós forrással rendelkezik majd, igaz, ennek csak a fele biztos, a másik fele a félidei felülvizsgálat eredményétől függően válhat hozzáférhetővé.

Az egységes szabadalmi rendszer ügyében Cséfalvay szerint nagyon közel a végső megállapodás: „csak egy egész kicsi szalmaszál hiányzik ahhoz, hogy az egész végre működni kezdjen; a tervek szerint 2014-ben már benyújthatók és kiadhatók lesznek az első európai egységes szabadalmak”. Az államtitkár megerősítette, hogy jó eséllyel Magyarországon jöhet létre a szabadalmi bírók képzési központja, ami körül „fölépülhetne egy szabadalomjoggal kapcsolatos szellemi műhely”. A döntés a magyar elnökség munkájának az elismerése is egyben – derül ki az interjúból a közlemény szerint.