Szigorú idők jöhetnek

Megállapodtak az euróövezeti államok a költségvetési koordináció szigorításában és a stabilizációs eszközök megerősítésében – közölték az euróövezeti állam- és kormányfők péntek kora reggeli közleményükben.

Az egész éjjelen át tartó tanácskozást lezáró nyilatkozatban arról tájékoztatnak, hogy új költségvetési szabály mellett kötelezik el magukat, amely szerint a 0,5 százalékos GDP-arányos strukturális hiányt meg nem haladó költségvetéseket tekintik egyensúlyinak. Ezen felül az euróövezeti tagállamok a túlzottdeficit-eljárás megerősítésének keretében elkötelezik magukat: a 3 százalékot meghaladó deficit automatikus szankciókat von maga után, kivéve ha az euróövezeti tagállamok minősített többséggel ezzel ellentétesen döntenek.

Az állam- és kormányfők elhatározták, a tagállamok szintjén törvényi, illetve alkotmányos szabályozással írják elő a kiegyensúlyozott költségvetéseket. Vállalták továbbá, hogy – az Európai Bizottság javaslatait figyelembe véve – automatikus kiegyenlítési mechanizmust dolgoznak ki arra az esetre, ha eltérnének ezektől a szabályoktól.

A nyilatkozatban tájékoztatnak: a tagállamok az Európai Bizottság által javasolt menetrend szerint közelítenek majd az előírt adósságszintekhez. Ígéretet tesznek továbbá arra, hogy a tagállamok eljárást dolgoznak ki az állampapír-kibocsátási tervek előzetes bejelentésére és egyeztetésére.

Az állam- és kormányfők bejelentették: rövid időn belül megvizsgálják az Európai Bizottság által november 23-án előterjesztett szabályozást a tagállami költségvetések előzetes egyeztetéséről. Emlékeztetnek: amennyiben a bizottság különösen súlyos aggályokat lát a Stabilitási és Növekedési Paktumnak való megfelelés tekintetében, akkor átdolgozásra kötelezhetné az érintett tagállamokat.

Megállapodtak: olyan eljárást dolgoznak ki, amely biztosítja, hogy az euróövezetben valamennyi jelentősebb tagállami gazdaságpolitikai reformintézkedést euróövezeti szinten is egyeztetnek, illetve irányadó szakpolitikákat („best practices”) jelentenek be.

A nyilatkozatot támogató európai vezetők megállapodtak: tovább dolgoznak a költségvetési integráció mélyítésének kérdésén. Erről az Európai Tanács elnöke – az Európai Bizottság elnökének és az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup elnökének közreműködésével – 2012 márciusáig jelentést készít.

Az euróövezeti vezetők közleményükben célul tűzik ki, hogy felgyorsítják az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) elindítását. E tekintetben az euróövezeti állam- és kormányfők arra törekszenek, hogy 2012. júliusig megkezdje működését a szervezet, amint a tőkebefizetési kötelezettségek 90 százalékát teljesítették a tagállamok.

Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásainak növelését – a november 29-i megállapodásnak megfelelően – gyorsan végre kell hajtani – hangsúlyozzák közleményükben a vezetők. A politikusok üdvözölték az Európai Központi Bank felajánlását, hogy közvetítőként vállalna szerepet az EFSF piaci tranzakcióiban. Az EFSF 2013 közepéig folytatja a mentőcsomagok finanszírozását.

Felülvizsgálják ezenkívül, hogy megfelelő-e az EFSF, illetve az ESM 500 milliárd eurós mentőkapacitása. Az ESM beavatkozási gyorsaságának fokozása érdekében új, sürgős döntéshozatali eljárást fogadnak majd el, amely lehetővé teszi, hogy a jelenlegi egyhangú döntési kötelezettség helyett – az Európai Központi Bank, illetve az Európai Bizottság javaslata esetén – 85 százalékos minősített többségi szavazással is lehessen pénzügyi segélyt folyósítani. E tekintetben a finn parlamentnek továbbra is joga van szavazni.

Az euróövezeti, illetve más EU-s tagállamok megfontolják és 10 napon belül döntenek arról, hogy kétoldalú hitelek formájában 200 milliárd euróig terjedő összeggel növeljék a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kapacitásait. A tagállamok vezetői a közleményben úgy fogalmaztak: az Európai Monetáris Unió és az Európai Uniós egészének stabilitása és integritása gyors és erőteljes végrehajtását teszi szükségessé a már korábban elfogadott intézkedéseknek, illetve a valódi „költségvetési stabilitási unió” irányába mutató mennyiségi feltételeknek.

Úgy fogalmaznak: „a közös valuta mellett elengedhetetlen, hogy egy erős gazdasági pillér legyen”.

Az euróövezeti államokon kívül a javaslatot Bulgária, Dánia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia is támogatta. Csehország és Svédország parlamenti konzultáció után dönt a részvételről. Az Egyesült Királyság nem támogatta a javaslatot.