Túl kevés kelet-európai munkavállaló érkezett

Németország kevesli a munkaerőpiac májusi megnyitása óta érkezett kelet-európai munkavállalókat: a német szövetségi munkaügyi hivatal szerint a mintegy 55-60 ezres szám jelentősen kevesebb az előzetesen vártnál, és sokkal kisebb a német munkapiac igényeinél.

A hivatal vezetője, Frank-Jürgen Weise szerint a lanyha érdeklődés három okra vezethető vissza: egyrészt a munkavállalók számára azok az országok vonzóbbak, ahol már korábban élt a munkavállalás lehetősége, mert ezekkel az országokkal kapcsolatban vannak munkavállalói tapasztalatok. További ok, hogy a német nyelv megtanulásától sokan idegenkednek, illetve harmadikként az adott ország fogadási kultúrája, munkapiaci rugalmassága is számít.

A német munkaügyi kutatóintézet (IAB) adatai szerint május 1-je óta összesen 61 577 bevándorló érkezett Németországba a nyolc országból, vagyis a balti államokból, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Magyarországról és Szlovéniából. A bevándorlók kétharmada lengyel volt.

A nyitás előtt egyes német gazdaságkutató intézetek több százezer új munkavállalót jósoltak – a kölni IW például azt valószínűsítette, hogy a nyitástól kezdve 2012 végéig összesen 800 ezren érkeznek –, de maga az IAB is jóval több bevándorlóra, 2011 végéig 140 ezer új munkavállalóra számított.

A mobilis munkaerő mindenekelőtt angol nyelvterületre áramlott május eleje óta. Az IAB szerint az utóbbi időszakban tíz külföldön szerencsét próbáló kelet-közép-európai közül nyolcan Nagy-Britanniát vagy Írországot választották.

A brit belügyminisztérium hivatalos adatai szerint legalább 800 ezer – a saját céget alapító egyszemélyes vállalkozókkal együtt több mint egymillió – kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a munkapiac ottani, a némethez képest hét évvel korábbi megnyitása óta.