Görögországnak tényleg le kell mondania függetlenségéről?

Nem hivatalos megerősítést kapott az a javaslat, hogy a görögök egy euróövezeti „költségvetési biztost” kaphatnak a nyakukba.

WA
2012. 01. 29. 11:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A beszámolók szerint Berlin írásbeli javaslatot terjesztett az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elé, amely hétfőn újabb válságtanácskozást tart. A javaslat egyik fő eleme szerint a görög parlamentben törvényt kellene alkotni arról, hogy az állami bevételek felhasználásának első számú célja az államadósság csökkentése. Az elképzelés szerint ez segítene meggyőzni a magánhitelezőket arról, hogy Görögország rendben törleszti majd tartozásait, miután megállapodásra jut az adósság egy részének elengedéséről a bankokkal és a biztosítókkal.

A javaslat másik fő eleme a költségvetési biztosi intézmény felállítása. A javaslat szerint a biztost az eurócsoport, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa nevezné ki. Feladata az államháztartási törvény végrehajtásának ellenőrzése a nemzetközi hitelezők – az Európai Unió (EU), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – által képviselt elvek alapján. A biztos felülbírálhatná a görög állami szervek valamennyi olyan döntését, amely megítélése szerint veszélyezteti az államháztartási célok elérését.

A német kormányon belül a konzervatív CDU/CSU pártszövetség támogatja a javaslatot, a liberális FDP viszont ellenzi. A liberálisok szerint valóban szükséges az államháztartási kiigazítás fokozottabb ellenőrzése, külföldiek azonban nem diktálhatnak intézkedéseket Görögország számára az ország demokratikus intézményeinek megkerülésével. Az ellenzéki oldalon a szociáldemokraták üdvözölték a javaslatot, a Zöldek elutasították, és hangsúlyozták, hogy Angela Merkel kancellár javaslata csupán belpolitikai célokat szolgál, a formálódó új uniós kormányközi szerződéssel elégedetlen konzervatív képviselők megnyugtatását célozza, míg uniós szinten nem keresztülvihető, Görögországban pedig csak felháborodást okoz.

A görög kormány kategorikusan visszautasította a javaslatot, és az Európai Bizottság is elvetette az elképzelést. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke viszont támogatólag nyilatkozott. A német szociáldemokrata Schulz a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapnak azt mondta: a görögöknek „együtt kell élniük azzal, hogy akik sok pénzzel támogatják az ország szanálását, azok a pénz elosztására vonatkozó döntésekben is részt vesznek”, ami a szuverenitás „időben korlátozott szűkítését” jelenti.

Az Európai Bizottságnak nem tetszik

Az Európai Bizottság elutasítja azokat az elképzeléseket, hogy egyes országoktól, most mindenekelőtt Görögországtól megvonhassák a költségvetési függetlenséget.

„A bizottság elkötelezett ellenőrző képessége további erősítése mellett, és a helyszínen már fejleszti is e képességét. A végrehajtás azonban teljes mértékben a görög kormány felelőssége, amely az állampolgárainak és a saját intézményeinek tartozik elszámolással. A felelősség az övék, és az övék is kell maradjon” – idézte a brüsszeli testület egy meg nem nevezett szóvivőjét a Reuters hírügynökség a hét végén.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.