Pozitív hatással lenne egy Magyarországgal kötendő IMF-megállapodás, de automatikusan nem járna az ország hitelminősítésének a javulásával – fejtette ki Varsóban a Fitch Ratings vezető elemzője egy konferencián. A Fitch Ratings január elején megvonta a befektetési ajánlású szuverén devizaadós-osztályzatot Magyarországtól. Ezzel gyakorlatilag a magyar szuverén adósbesorolást a három legnagyobb nemzetközi hitelminősítő egyaránt a befektetésre nem ajánlott kategóriában tartja nyilván.
A lépés előzményeként a nemzetközi hitelminősítő a múlt héten az addigi „A mínusz”-ról két fokozattal „BBB”-re rontotta a kereskedelmi adósokra külön érvényben tartott magyar besorolási országplafont. A Fitch ezt a felső osztályzati korlátot a magyar szuverén adósbesorolás múlt heti visszaminősítésével egy időben rontotta. A besorolási országplafon két fokozatú leminősítése – és így a szuverén besorolás feletti, eddigi három fokozatú különbség két fokozatúra csökkentése – tükrözi a Fitch Ratings aggályait a kormány „nem szokványos gazdaságpolitikájával” kapcsolatban – állt a múlt heti intézkedéshez fűzött akkori indoklásban.
A Fitch csütörtöki londoni bejelentése szerint a banki leminősítések keretében a cég a CIB Bank Zrt., valamint a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. (K&H) hosszú futamú adósosztályzatát ugyancsak „BBB”-re módosította „A mínusz”-ról, negatív kilátással. A hitelminősítő emellett a CIB, a K&H, az Erste Bank Hungary Zrt. és a Raiffeisen Bank Zrt. támogatási osztályzatát az eddigi legjobb, 1-es szintről 2-esre rontotta.
A Fitch szerint a CIB és a K&H osztályzataira érvényes negatív kilátás megfelel a „BB plusz” szintű – befektetési ajánlású kategória alatti – szuverén magyar adósosztályzat negatív kilátásának. A Fitch Ratings közölte, hogy a magyar államadós-besorolás további leminősítése esetén valószínűleg visszaminősítené e két bank osztályzatait is.
A banki leminősítésekhez fűzött csütörtöki londoni elemzésében a Fitch Ratings közölte azt is, hogy fenntartja negatív kilátását a magyar bankszektor egészére. A cég szerint ez tükrözi a devizahitel-kitettségből eredő magas kockázatokat, a recessziós környezetet – a Fitch 0,5 százalékos visszaesést vár az idén a magyar gazdaságban –, valamint a bankokra kirótt különadók és a devizaalapú hitelek végtörlesztése okozta jelentős veszteségeket.
A hitelminősítő szerint az euróval és a svájci frankkal szembeni közelmúltbeli mélységi forintárfolyam-rekordok nyomán tovább növekedhet a nem teljesítő kinnlevőségek aránya. A kormány és a bankok között a devizahitelesek megmentése érdekében létrejött decemberi megállapodás rövid távon kedvező hatással lehet a háztartások törlesztési képességére, és korlátozhatja az újonnan nem teljesítővé váló kinnlevőségek arányának emelkedését, anélkül azonban, hogy összességében csökkennének a háztartások adósságterhei – áll a Fitch Ratings csütörtöki elemzésében.
