A Munkástanácsoknak tetszik a NAT

„A tervezetben nagyon jó az, hogy csak tartalmakat szabályoz, módszereket nem, tehát a pedagógusok szabadsága megmarad.”

Zámbó Éva, a MOSZ pedagóguságazatának vezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt is elmondta: „a NAT tervezetében nagyon jó az, hogy csak tartalmakat szabályoz, módszereket nem, tehát a pedagógusok szabadsága megmarad”. A NAT az eddigieknél nagyobb pedagógiai önállóságot ad, különösen az anyanyelv és az idegen nyelv tanításában, mutatott rá.

Örömmel vették – tette hozzá –, hogy a tervezet nemzeti minimumot határoz meg, amelyet mindenkinek tudnia kell, és ezzel az esélyegyenlőséget is növeli. Mint közölte, a tervezetben hangsúlyosabban szerepelnek az állampolgári ismeretek, és a gyermekek tanulhatnak gazdasági és vállalkozói ismereteket is. Jónak tartotta a kötelező hit- és erkölcstan tanításának bevezetését is.

Mint megemlítette, egyes kifogások szerint nem jó, hogy a NAT-tervezet alapján az eddigi harmincról tíz százalékra csökkent a szabadon felhasználható tanórakeret, amelyet az iskolák eddig maguk tölthettek meg tartalommal.
Felhívta a figyelmet azonban arra: a mérések szerint a pedagógusok eddig sem éltek ezzel a harmincszázaléknyi lehetőséggel, csak mintegy tíz százalékkal, amelyet az új NAT-tervezet is lehetővé tesz.

A MOSZ pedagóguságazatának vezetője kiemelte, azt várják a kormányzattól, hogy a gimnáziumi érettségi rangját visszaállítsa, és a szakközépiskolákban, szakiskolákban racionalizálja az általános műveltséget megalapozó ismeretekre fordítható időkeretet. Utóbbira azért van szükség, hogy a szakmai képzésre elegendő idő maradjon, mivel a szakközépiskola szakirányú továbbtanulásra készít fel, az ott érettségizettek így könnyebben kerülhetnek be a szakirányú felsőoktatásba.

A tankötelezettség korhatárának „racionális meghatározása” a tanuláshoz való joggal együtt garantálhatja a minőségi alap- és középfokú oktatást, a felsőoktatás tömegesedésének lassítása ugyanakkor „igazi esélyt adhat mindenkinek a minőségi tanulásra” – mondta. Zámbó Éva szerint a NAT készítőinek nem sikerült teljes mértékben érvényre juttatniuk „azt a társadalmi igényt, hogy a szocializmus idején háttérbe szorított alkotók kiemelten szerepeljenek az új tantervben. Így nemzeti kultúránk jelentős alkotásai továbbra is csak búvópatakként lesznek jelen a köztudatban.”