Hátára vette a járműgyártás a kereskedelmet

Az export volumene 7,9, az importé 4,5 százalékkal nőtt 2011 novemberében az előző év azonos időszakához képest.

Tavaly novemberben euróban a behozatal 6725 milliárd euró volt, ami 6,1 százalékos éves növekedés, a kivitel pedig – 4 százalékos éves emelkedéssel elérte a 7388 milliárd eurót. Novemberben a külkereskedelmi többlet 663,4 millió eurót tett ki, míg egy évvel korábban 769 millió euró volt. A múlt év első tizenegy hónapjában a kivitel értéke 20 491 milliárd forint (74 milliárd euró), a behozatalé 18 649 milliárd forint (67 milliárd euró) volt. A kivitel volumene 10,9, a behozatalé 7,4 százalékkal haladta meg az előző évit. Euróban az export 12,8, az import 11,4 százalékkal nőtt.

A külkereskedelmi mérleg aktívuma január–novemberben 1842 milliárd forintot (6605 millió eurót) tett ki, 442 milliárd forinttal (1503 millió euróval) többet, mint 2010 azonos időszakában. A novemberi 211 milliárd forint (663,4 millió euró) exporttöbblet forintban csak 285 millióval, de euróban 106 millióval kisebb volt az egy évvel korábbinál.

A KSH megjegyzi, hogy a 2011. január–novemberi forgalom forintban mért árszínvonala importban 4,4, exportban 2,4 százalékkal emelkedett 2010 azonos időszakához képest. A cserearány 1,9 százalékkal romlott – fűzi hozzá a KSH. Az év első tizenegy hónapjában a forint a dollárhoz képest 4,5 százalékkal értékelődött fel, az euróhoz mérten 0,7 százalékkal gyengült. Novemberben a forint értéke az euróhoz mérve 12, a dollárhoz képest 13 százalékkal romlott a 2010 azonos hónapjához viszonyítva.

Az Európai Unió országaival folytatott kereskedelem volumene 2011. január–novemberben a kivitelben 8,6, a behozatalt tekintve 11 százalékkal haladta meg az előző év első tizenegy havi szintet. Euróban számolva az EU 27-ekkel folytatott kereskedelem egyenlege 9,575 milliárd euró volt, szemben az egy évvel korábbi 9,872 milliárd többlettel.

Az Európai Unió új tagállamaival (EU 12) a külkereskedelmi egyenleg 744 millió euróval javult, nagyrészt a lengyel és cseh relációban. Az EU 12-ekkel folytatott kereskedelemben 3,974 milliárd euró többlet alakult ki a múlt év első tizenegy hónapjában.

A régi tagállamokkal (EU 15) elért külkereskedelemben az aktívum 1,04 milliárd euróval romlott, a többlet 5,601 milliárd volt.

Az EU-n kívüli országokba irányuló export volumene dinamikusan, 19 százalékkal bővült, ugyanakkor az importé nem változott a bázishoz képest. Az ezekkel az országokkal folytatott külkereskedelemben a hiány 2,97 milliárd euró volt, 1,8 milliárddal kevesebb, mint 2010 első tizenegy hónapjában.

Az ázsiai országokkal folytatott kereskedelemben a passzívum jelentősen, 2,747 milliárd euróval, 4,277 milliárd euróra mérséklődött, amiben a gépipari termékek kivitelének forgalma volt meghatározó.

Az EU-n kívüli európai országokkal szemben az egyenleg 857 millió euróval, 208 millió euróra csökkent, amit az energiahordozók behozatalának alakulása befolyásolt.

A teljes behozatal közel felét, a kivitel mintegy háromötödét képviselő gépek és szállítóeszközözök export- és importvolumene 9,6, illetve 5,2 százalékkal nőtt 2011. január–novemberben. Értékben a kivitel 42,396 milliárd euró volt, 7,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a behozatal pedig 31,693 milliárd eurót tett ki, ami 4,4 százalékos éves emelkedés. Novemberben a gépek és szállítóeszközök exportja 6,6, az importé 4,2 százalékkal nőtt.

Átlag feletti volumenbővülés volt az energiafejlesztő gép és berendezés, az általános rendeltetésű ipari gép és a közúti jármű behozatalában is kivitelében is. Ugyanakkor a híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék export- és importvolumene némileg csökkent, de az importban május óta tartó két számjegyű visszaesés novemberben a karácsonyi ünnepek keresletfelhajtó hatásának köszönhetően megállt.

A feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumene 2011. január–novemberben 16, illetve 12 százalékkal nőtt, ennél a novemberi dinamika néhány százalékponttal alacsonyabb volt. A január–novemberi időszakban a gyógyszer-, gyógyszerészeti termékek, a gumigyártmány mindkét irányú kereskedelmében markáns bővülést mért a KSH, és jelentős volt a szakmai, tudományos ellenőrzőműszer kivitelének és a vas és acél behozatalának mennyiségi növekedése is.

Az energiahordozók importvolumene – 20 százalékot meghaladó áremelkedés mellett – 4,7 százalékkal volt nagyobb az elmúlt év azonos időszakához képest. A jelentős súlyt képviselő kőolaj és kőolajtermékek behozatalának volumene a tizenegy hónap során 5,4 százalékkal nőtt 2010-hez képest, ezzel szemben a természetes és mesterséges gázé 12 százalékkal csökkent.

A múlt év első tizenegy hónapjában az élelmiszerek, az italok, a dohánytermékek kivitelének volumene nem változott, a behozatalé 5,6 százalékkal nőtt. Az árufőcsoport kivitelében legnagyobb részarányt képviselő gabona és gabonakészítmény mennyisége az időszak egészében – az árak közel 40 százalékos emelkedése mellett – csaknem hatodával esett vissza. A hús és húskészítmény exportjában és importjában két számjegyű volumennövekedést regisztrált a KSH, viszont novemberben a kivitelé nem érte el, a behozatalé valamelyest meghaladta az egy évvel korábbit. Az élő állat, a kávé, a tea, a kakaó és a fűszer kivitelének volumene dinamikusan bővült.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője úgy látja, hogy az eddigi tendencia folytatódik, tovább javul a külkereskedelmi egyenleg. Ezen belül a gépipari export tovább bővül, amit a KSH által szerdán közzétett részletes adatok alátámasztanak.

Az elemző úgy látja, hogy miután megállt az energiahordozók egyenlegének romlása, ez javulást mutat majd a közeljövőben a csökkenő energiafelhasználás miatt. Az egyenleg javulásában szerepet játszik az is – tette hozzá Kondrát Zsolt –, hogy a kilátások szerint csökken a belső kereslet, ami mérsékli az importot.

„Nincs meglepő a KSH-jelentésben – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. A kivitel bővülése fennmaradt, bár nem olyan robusztus, mint az év első felében volt. Nem igazolódott az a félelem, hogy az export növekedése leáll, vagy visszaesés jön. Ugyanakkor a kép nem egységes. A kivitel nagy szeletét kitevő híradástechnikai eszközök – főleg mobiltelefonok – exportja továbbra is csökken, de ezt ellensúlyozza a gépipar kivitele, a járműgyártás és az energiatermelő gépek exportja.”

Az elemző megjegyezte, hogy a kivitel földrajzi szerkezetét tekintve főleg az új uniós országokba irányuló export bővült. Ez a folyamat jó másfél évtizede tart, és a havi adatok is azt mutatják, hogy még nagyobb a növekedési potenciál van ebben a régióban. A cserarány romlása nem tesz jót a magyar gazdaságnak – mondta az elemző, amit az is mutat, hogy az energiakereskedelemben egymilliárd euróval romlott az egyenleg.