A pénteken közzétett konszolidált, nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült tőzsdei gyorsjelentés szerint a csoport tavaly a negyedik negyedévet 31 milliárd forint veszteséggel zárta, míg a harmadik negyedévben 36,4 milliárd forint nettó eredményt ért el: az első három negyedévben a nyereség 183 milliárd forint volt, 170 százalékkal több, mint 2010 hasonló időszakában. Az elemzők a negyedik negyedévben 44 milliárd forint nettó eredményt vártak.
A csoportszintű eredményben a kutatás–kitermelés (upstream) és a gáz szegmensek nyereségét a feldolgozás–kereskedelem (downstream) üzletág vesztesége gyengítette.
Az egy részvényre jutó eredmény 1747 forint volt 2011-ben, ami 42 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Nehézségek és Szíria
A közlemény idézi Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót, aki az eredményekről elmondta, hogy teljesítményüket negatívan befolyásolták a vártnál nehezebb üzleti körülmények a downstream üzletágban, a makrogazdasági és szabályozói környezet, illetve a szíriai események is. Annak érdekében, hogy a Mol az upstream növekedést a jövőben is biztosítsa, felgyorsítják beruházási programjaikat, s nagyobb hangsúlyt helyeznek Oroszországra, Kazahsztánra és Irak kurdisztáni régiójára. Emellett folytatják a munkát a közép-kelet-európai régióban is, kiaknázva a társaság több évtizedes tapasztalatát. Hozzátette, bár a downstream szegmens gyenge eredményt hozott, javulásra számítanak és továbbra is terveznek néhány szelektív beruházást ezen a területen.
Eredmény
A gyorsjelentés szerint a Mol 2011-ben ismét erős működési eredményt ért el a továbbra is kihívásokkal teli környezet ellenére. A kamat- és adófizetés, illetve értékvesztés előtti eredménye (EBITDA) 6 százalékkal, 644 milliárd forintra nőtt tavaly, míg a 335 milliárd forintos üzleti eredmény gyakorlatilag megegyezett az előző évivel.
A Mol motorja
Az upstream szegmens speciális tételek nélküli üzleti eredménye 16 százalékkal 330 milliárd forintra emelkedett, így továbbra is a növekedés motorja maradt. A szegmens eredményét javította a magasabb szénhidrogénár és a megnövekedett nemzetközi szénhidrogén-termelés. A magyar termelés után fizetett bányajáradék összege 14 százalékkal, 102 milliárd forintra nőtt a magasabb járadékkulcs és emelkedő szénhidrogénárak miatt.
A downstream szegmens speciális tételek nélküli üzleti vesztesége 2 milliárd forint volt tavaly, a nyomott üzletági környezet, illetve a horvátországi finomítói leállások miatt. A feldolgozás–kereskedelem szegmens újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” üzleti vesztesége 21 milliárd forintot tett ki, ugyanakkor a szegmens a horvát INA nélkül 50 milliárdos profitot ért el.
A csoport tavaly közel 29 milliárd forintot fizetett magyarországi válságadó formájában.
A működőtőke-változás előtti, üzleti tevékenységből származó cash flow 19 százalékkal, 611 milliárd forintra nőtt. A magasabb árakkal összhangban megnövekedett működőtőke-igény ellenére 2011-ben 372 milliárd forint pozitív működési cash flowt ért el a csoport.
Veszteség
A gyorsjelentés szerint a pénzügyi műveletek nettó vesztesége 2011-ben megfeleződött a 2010-es veszteséghez képest, és 57 milliárd forintot tett ki. Tavaly 56 milliárd forint nettó árfolyamnyereség keletkezett – köszönhetően annak, hogy a 2011. harmadik negyedévtől az árfolyamveszteség saját tőkében került elszámolásra a nettó befektetésfedezeti ügylet számviteli elszámolásának eredményeként. Az előző évben, 2010-ben ezen a soron 47 milliárd forint volt a veszteség.
A nettó hitelállomány a gyengébb forint ellenére 900 milliárd forintra csökkent az év végére, amely javuló, 28 százalékos eladósodottságot eredményezett, szemben a 2010. év végi 31,3 százalékkal.
Befektetés
Az elmúlt évben a beruházások és befektetések értéke 274 milliárd forint volt, ami 18 százalékkal alacsonyabb a 2010. évinél. A beruházások az upstream szegmensben a kelet-közép-európai régióra, Oroszországra és Irak kurdisztáni régiójára, míg a downstream szegmensben a pozsonyi hőerőmű (TPP) átépítésére és a rijekai finomító modernizációja első fázisának befejezésére irányultak.
Üzemanyagok
A gyorsjelentés kitér a térség üzemanyag-keresletére is: a dízel iránti kereslet a régióban 2 százalékkal nőtt, összhangban a regionális gazdaságok erősödő exporttevékenységével, és az emelkedő gazdasági fogyasztás miatt. A motorbenzin-kereslet – főként a lakossági szektor alacsonyabb vásárlóereje miatt – 5 százalékkal mérséklődött. A visszaesésben szerepet játszott az is, hogy tavaly a benzin világpiaci termékjegyzésára 34 százalékkal nőtt.
Magyarországon a Mol benzinértékesítése csökkent a gyorsjelentés szerint a rendkívül magas üzemanyagárak következtében, míg a dízel- és az autógáz-eladás nőtt, összhangban az export vezérelte gazdasági növekedéssel. A kiskereskedelmi üzemanyag-értékesítés mennyisége közel változatlan maradt – 1 százalékkal csökkent –, míg a Mol piaci részesedése 36,4 százalékra nőtt.
A csoport teljes motorüzemanyag-értékesítése 4 százalékkal nőtt éves szinten, így a piaci részesedése 20 százalékról 21 százalékra emelkedett a kelet-közép-európai régióban, összhangban a stratégiai célokkal.
Papírok
A Mol papírjaival a budapesti tőzsde „A” kategóriájában kereskednek, a részvény csütörtöki záróára 18 800 forint volt, az elmúlt egy évben 13 760 forint és 25 715 forint között mozgott az értékpapír árfolyama.
