Az ülésen Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára azt mondta: várhatóan néhány héten, de maximum három hónapon belül a bankkártyával fizetett ügyfelek, a károsultak mintegy harmada visszakapja a pénzét.
Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a napirendi pont megtárgyalása után újságíróknak azt mondta: jelenleg zajlik a valós igények felmérése.
Egyhangúlag támogatták az árfolyamrögzítés meghosszabbítását
Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfői ülésén egyhangúlag támogatta a nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett törvénymódosító javaslatot, amely az árfolyamrögzítést 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig terjesztette ki. A törvény elfogadása esetén 2012. április 1-jén lép hatályba.
Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára szóbeli kiegészítésében elmondta: a devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt a bankok és az állam vállalja magára, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell majd megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint.
A módosító javaslat azt rögzíti, hogy a pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetén 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznak a rögzített árfolyam időszakában.
Nátrán Roland arról is beszélt, hogy az a 4-5 ezer devizaadós, aki az árfolyamrögzítésre a korábbi javaslat ismeretében jelentkezett, természetesen átléphet ebbe a módosított árfolyam-rögzítési konstrukcióba.
Szocialista és LMP-s kifogások
A szocialista és az LMP-s képviselők kivételével hétfői ülésén általános vitára alkalmasnak tartotta a hulladék törvényt a parlament fenntartható fejlődés bizottsága. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta, hogy az új törvény várhatóan júliustól lép hatályba, és addig el kell még készíteni a 33 végrehajtási jogszabályt is, amelyből eddig 16 áll rendelkezésre.
A vitában többen javasolták, hogy a hulladék lerakása után fizetendő 40 eurós (12 ezer forintos) tonnánkénti lerakási díj ne egy év alatt, hanem hosszabb időre elosztva lépjen hatályba, illetve felvetették azt is, hogy a szemét begyűjtést végző közszolgáltatók többségi állami tulajdonba vétele nem ütközik-e uniós szabályba, illetve a magyar alkotmányba.
