Meglepődtek az elemzők

A magyar jegybank monetáris tanácsa „láthatólag arra vár”, hogy a kormánynak sikerül-e megállapodásra jutnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

A monetáris tanács döntése megfelelt az egyöntetű londoni elemzői várakozásoknak. Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni befektetési és elemzőházak felzárkózó térségi közgazdászai kivétel nélkül azt jósolták, hogy az MNB pénzügy-politikai testülete keddi ülésén nem változtat az alapkamaton.

A keddi kamatdöntés bejelentése utáni kommentárjában Neil Shearing, az egyik legnagyobb citybeli elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piaci főközgazdásza annak a véleményének adott hangot, hogy a monetáris tanács két táborra oszlott, és „szűk többségben” vannak azok, akik hajlandók kivárni, hogy elérhető-e a megállapodás az IMF-fel.

Shearing szerint a forint és a magyar kormánykötvények párhuzamos erősödése „egyelőre” a kamatemelések további halasztása mellett szóló érveket támasztja alá. Mindemellett a reálgazdasági kilátások is gyengék: a hazai takarékossági intézkedések azt jelentik, hogy a magyar gazdaságban csak az exporttól várható növekedési hajtóerő, ám úgy tűnik, hogy a fő európai exportpiacok a recesszió szélén állnak – vélekedett a Capital Economics vezető londoni közgazdásza.

Shearing közölte, hogy a cég mindezek alapján 1,5 százalék körüli GDP-visszaesést vár az idén Magyarországon.

A Capital Economics vezető felzárkózó piaci elemzője szerint ha a forint a 275-285 forint/eurós sávba erősödik, akár 1,00-2,00 százalékpontos MNB-kamatcsökkentés is „napirendre kerülhet”. A szakértő szerint azonban ehhez gyors IMF-megállapodásra és a globális kockázatvállalási készség fennmaradására van szükség.

Shearing ugyanakkor közölte, hogy a cégnek mindkét tényezővel kapcsolatban „kétségei” vannak, ezért a Capital Economics inkább forintgyengülési kockázatot lát, és nem tartaná meglepőnek, ha a forint a következő hónapokban ismét átlépné a 300 forint/eurós árfolyamszintet.

Éppen ezért a cég szerint „a sokak által várt kamatcsökkentés nem eldöntött tény”, sőt a Capital Economics egyelőre inkább MNB-kamatemelés felé hajló kockázatokat érzékel – közölte a ház vezető londoni elemzője.

Egy másik nagy citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcsoport, a 4cast szakértői a keddi monetáris tanácsi ülés utáni kommentárjukban „meglepetésnek” nevezték az MNB-sajtóértekezleten elhangzott bejelentést, miszerint volt egy 0,25 százalékpontos kisebbségi kamatcsökkentési javaslat is. A ház szerint ez „éles kontrasztban áll” a múlt hónapban leszavazott 0,50 százalékos kamatemelési javaslattal.

Tekintettel arra, hogy már a múlt havi voksolási megoszlás is „felfogható politikai jellegű megosztottságként”, a mostani kamatcsökkentési javaslatot „néhányan nyilvánvalóan aggályosnak fogják tartani”. Az azonban, hogy Simor András MNB-elnök szavai szerint „a túlnyomó többség” a kamattartásra szavazott, arra vall, hogy legfeljebb egy vagy két monetáris tanácsi tag „merészkedett el” a kamatcsökkentési javaslatig, és ez még „a Fidesz által jelölt négy tag körében sem a többség” – fogalmaztak kommentárjukban a 4cast elemzői.

A ház szerint ha Magyarország egyezségre jut az EU-val és a valutaalappal, azt valószínűleg MNB-kamatcsökkentés követi, de a 4cast elemzői közölték, hogy nem számítanak rövid időn belüli megállapodásra.