Hétvégi német lapjelentések szerint eddig országszerte 160 tisztviselő jelentkezett önként, hogy részt vegyen az Európai Bizottság (EB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közösen kidolgozott programjában, amelyhez a görög törvényhozás is megadta a hozzájárulást. A részvétel feltétele az angol nyelv ismerete, több tucat önkéntes azonban görögül is beszél – közölte a berlini pénzügyminisztérium a Wirtschaftswoche című gazdasági hetilappal.
A helyzet hasonlít a német újraegyesítéssel kialakult helyzetre, amikor a volt NDK-ban nyugatnémet szakértők közreműködésével építettek fel modern államigazgatást az összeomlott szocialista rendszer maradványaira. A fő különbség az, hogy a Görögországban erősebb ellenérzés tapasztalható a németekkel szemben, mint a kilencvenes évek elején Németország keleti részén a nyugatnémetekkel szemben – véli Norbert Walter-Borjans, a nyugati Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormány pénzügyminisztere. Thomas Schäfer, az ugyancsak az ország nyugati részén fekvő Hessen tartomány pénzügyminisztere hozzátette: nyugalmazott adóhivatali tisztviselőket is be kellene vonni a programba, hogy átadhassák a görög kollégáknak a keletnémet államigazgatási reform során szerzett tapasztalatokat.
Görögországban az EB egy belső használatra szánt tanulmánya szerint az igen alacsony szintű adózási fegyelem miatt az állam évente 15-20 milliárd euró bevételtől esik el. Ugyanakkor a pénzügyi igazgatás sem eléggé hatékony, az adóbevételek ötven százalékát kitermelő ezer legnagyobb adózót például szinte alig ellenőrzik, a behajtatlan adótartozások összértéke pedig 63 milliárd euró.
Az önkéntes német tisztviselők részvételével tervezett projektek heteken belül elkezdődnek, és több szakértőt nemcsak egy-egy ilyen munkára, hanem hosszabb távra helyeznek át Görögországra – írta a Welt am Sonntag című vasárnapi lap a berlini pénzügyminisztériumra hivatkozva.
Közben a hétvégén görög vállalkozások egész oldalas újsághirdetésekben kértek támogatást a reformokhoz több nyugat-európai országban, így Németországban is. Az egyebek között a Piraeus Bank, az Aegean Airlines légitársaság és a Coca-Cola Hellenic üdítőital-gyártó cég által közösen finanszírozott hirdetés felhívja a figyelmet arra, hogy Görögország elkötelezte magát a modern kori görög történelem legszigorúbb takarékossági programja mellett. Ennek részeként 2009 és 2011 között a hazai össztermék (GDP) 6,5 százalékának megfelelő nagyságú megszorítást hajtottak végre, a munkanélküliség meghaladta a 21 százalékot, és a görög gazdaság az idén már ötödik évét tölti recesszióban. Ilyen körülmények között az európai partnerek támogatása létfontosságú, szükség van rá „mint a levegőre a lélegzéshez”, hogy sikerüljön végre megtörni a visszaesés „ördögi körét”.
