A bankszövetség arra számít, hogy a jelenlegi devizaalapú, illetve devizahitel-állomány mintegy kétharmadát vonják be az új árfolyamgát rendszerébe – tette hozzá.
Kovács Levente elmondta: a bankok számára a tavalyi végtörlesztés és az árfolyamgát tavalyi rendszere azt is eredményezte, hogy az ügyfelek kiszolgálásában új korszak következett be, az ügyfélbarát magatartás került előtérbe.
Végtörlesztés: nem voltak komoly visszaélések
A bankszövetség tájékoztatóján Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője elmondta: a PSZÁF tapasztalata alapján egyedi gondok, hibák ugyan voltak, de komolyabb visszaélések, problémák nem fordultak elő a végtörlesztés során. Közölte: ha valamely pénzügyi intézménynél jogsértés gyanúja merült fel, akkor a PSZÁF az intézménynél vizsgálatot kezdeményezett, a főhatóság fogyasztóvédelmi szerepkörében vizsgálta, hogy az ügyfélkérelmeket hogyan kezelik.
Binder István elmondta: 2011 második félévében 6585 fogyasztói beadvány érkezett a felügyeletre, az ügyfélszolgálaton pedig 32 067 ügyfélmegkeresést regisztráltak. Ezzel szemben 2010 második félévében 4305 fogyasztói beadványt és 20 358 telefonos, illetve más típusú megkeresést regisztráltak a felügyeletnél. A megkeresések 41,4 százaléka tavaly a pénzügyi szektorral kapcsolatos jelzés, illetve panasz volt, a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos megkeresések 43,5 százalékkal szerepeltek. A pénzügyi szektorral kapcsolatos megkeresések kétharmada a hitelezéssel volt kapcsolatban – döntően a végtörlesztés kapcsán – fűzte hozzá.
Ők maradnak ki
Kérdésekre válaszolva Kovács Levente elmondta: az árfolyamgát új rendszerében nem vesznek majd részt a bankszövetség megítélése szerint azok az adósok, akik igen kis, egymillió forint vagy annál alacsonyabb összegű tartozással rendelkeznek, illetve azok, akiknél az adósság hátralévő futamideje rövidebb, mint az árfolyamrögzítés 3 éves időtartama. Emellett olyan ügyfelek is kimaradhatnak, akik azért nem veszik igénybe a lehetőséget, mert minden banki ügyintézéstől idegenkednek – tette hozzá.
A Malév is szóba került
Sütő Ágnes, a szövetség kommunikációs és elektronikus csatornák területi vezetője elmondta: a Malév leállásakor 750 ezer érvényes Malév-jegy volt kint az utasoknál, ebből mintegy 60 000 darabot vásároltak bankkártyával, valószínű, hogy a jegyek kisebb részét vásárolták utazási irodákon keresztül.
Ezt annak kapcsán mondta, hogy a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) levélben fordult a PSZÁF-hez, mert két bank a szövetség szerint jogellenesen járt el a Malév-jegyek visszatérítésével kapcsolatban.
Sütő Ágnes kiemelte: összetett jogi kérdésről van szó, de az egyértelműen megállapítható, hogy a bankok a jogszabályoknak megfelelően, a szerződések pontos betartásával cselekszenek. Az ügyfeleket nem érte kár a bankkártyás vásárlásokkal kapcsolatban, a jegy árát a bankkártyát kibocsátó banknál visszaigényelhetik és azt kifizetik számukra – tette hozzá.
A gazdasági növekedésre is hatással lesz
Jó hatással lesz a gazdasági növekedésre az új árfolyamgát rendszere – mondta el a Hír Televízió Rájátszás című műsorában múlt héten a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Varga Mihály. Serkenteni fogja a belső fogyasztást és a beruházásokat, hogy a nehezen fizető devizahiteleseket sikerül kiszabadítani az adósságcsapdából. Bővebben>>>
Ismert, az Országgyűlés március 19-én fogadta el az árfolyamrögzítés új szabályait: eszerint a kedvezményt azok kérhetik, akik legfeljebb 20 millió forint kölcsönt igényeltek. A devizahitelesek öt évig, de legfeljebb 2017. június 30-ig élhetnének a rögzített árfolyammal, szándékukat pedig 2012 végéig jelezhetik bankjuknál. A törvénymódosítást 319 képviselő szavazta meg, 9-en tartózkodtak: köztük 8, Demokratikus Koalícióhoz tartozó politikus, illetve a szocialista Veres János. Az NGM szerint az érintettek 90 százalékán segít a törvény.
