Csoportos létszám-leépítési tervéről februárban tájékoztatta a társaság a munkaügyi központot – mondta Fugáné Kiss Éva osztályvezető az MTI-nek.
Magyarország negyedik legnagyobb áramtermelő erőműve, amely eddig az ország villamosenergia-termelésének 5 százalékát adta, március 31-ével egyelőre befejezi termelését. Mintegy harminc dolgozó marad, akik feladata a gépek, berendezések, turbinák „konzerválása”, az állagmegóvás és az értékmegőrzés lesz.
Kovács Tibor, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának MSZP-s alelnöke hétfőn Miskolcon sajtótájékoztatót tartott a témáról, amelyen azt mondta: tudomása szerint az amerikai tulajdonos azért döntött a Tisza II. bezárása mellett, mert nem kötöttek vele áramvásárlási szerződést, csak március 31-ig.
Emlékeztetett: az erőmű már ez év első negyedévében is csak kapacitásának töredékén dolgozott. Ez szerinte annak tulajdonítható, hogy a magyar villamosenergia-fogyasztás több mint harminc százaléka importból származik. „Ennek minősége megkérdőjelezhető” – utalt ezzel arra, hogy miközben Magyarország igyekszik betartani a kiotói egyezményt, és környezetvédelmi szempontból megfelelő minőségű erőműben termelik nálunk az áramot, arról, hogy az olcsóbb import energiát milyen erőművekben állítják elő, jószerivel semmit nem tudni.
Rámutatott arra is: az AES Tiszaújváros egyik nagy adóbefizetője volt, a város most ettől a bevételtől elesik. A 900 megawatt kapacitású gáz- és olajtüzelésű erőmű 1996-ban került az AES tulajdonába. A társaság magyarországi honlapja szerint a 2001–2004 között végrehajtott úgynevezett retrofit program keretében környezetvédelmi és élettartam-növelő beruházás történt, amelynek eredményeként az erőmű hosszú távon képes megfelelni valamennyi műszaki és környezetvédelmi feltételnek. Az AES most az erőmű értékesítését tervezi.
Máris hamisítják a Zebra digitális polgári kört
