Igazából nincs is értelme magas üzemanyagárakról beszélni, hiszen az üzemanyag az aktuális ártól függetlenül folyamatosan „túl drága”, mivel elsősorban szubjektív, érzelmi kérdésről van szó – vélik az osztrák autóklubok szakértői.
Az ÖAMTC (Österreichischer Automobil-, Motorrad- und Touring Club) és az ARBÖ (Auto-, Motor- und Radfahrerbund Österreichs) szakértői szerint az olaj kitüntetett gazdasági szerepe miatt alakulhatott ki az a gyakorlat, hogy az olajtársaságoknak – más ágazatoktól eltérően – valamilyen módon indokolniuk kell áraikat. „Az olaj gazdasági szerepe az emberi szervezet vérkeringéséhez hasonlítható” – fogalmazott az ARBÖ autóklub főtitkára, Lydia Ninz.
Az üzemanyagárak kérdése erőteljes indulatokat kelt, ezt az is mutatja, hogy más, sokkal kisebb technológiai háttérrel előállítható termékek árát jóval engedékenyebben kezeli a közvélemény. Például valamely kurrens vízmárka literje a szupermarketekben 30 centbe kerül, ami 170-szerese a csapvíz árának. A sör pedig – amelynek gyártása semmiféle különösebben fejlett technológiai hátteret nem igényel – körülbelül annyiba kerül, mint maga a dízel üzemanyag.
Az osztrák autóklubok a „drága üzemanyag” probléma okát részben abban látják, hogy az olajtársaságok „hallgatólagos egyetértésben” a rotterdami spot nyersolajárhoz igazítják áraikat. Lydia Ninz azonban elzárkózott attól, hogy ármegállapodásnak nevezze ezt a mostanra már „polgárjogot” nyert, az olajtársaságok közötti versenyt korlátozó gyakorlatot.
„A spot ár már eleve magas viszonyítási pont” – mutatott rá Elisabeth Brandau, az ÖAMTC osztrák autóklub közlekedésgazdasági szakértője. Szerinte a szuperbenzinnek jelenleg literenként 6 centtel, a dízelnek legalább 2 centtel kellene olcsóbbnak lennie.
Az üzemanyagárak csökkentésére Lydia Ninz nem tartja célravezetőnek a hatósági ármaximalizálást, mivel „akkor mindenki egyrészt egyszerűen az ármaximumot alkalmazná”. Ehelyett az olajár-spekuláció megfékezését javasolja, például tranzakciós adó bevezetésével, illetve a fedezet nélküli „pőre” származékos befektetési eszközök kereskedelmének korlátozásával. A magas üzemanyagárakért nem egyedül az olajtársaságok felelősek, hanem „a tőzsdével és az adójövedelemben érdekelt állammal folytatott összjáték” – fogalmazott.
