Az Európai Bizottság (EB) szociális ügyekért, foglalkoztatásért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa elmondta, 2011 első felében az unióban folyamatosan javult a foglalkoztatási ráta, az év második felében viszont elkezdett lassulni a növekedés. A fiskális és a monetáris politika, illetve a bankrendszer stabilitása is az okok közé sorolható. „Most itt van egy második recesszió – figyelmeztetett a biztos. – Az uniós munkanélküliségi átlag emelkedőben van, az eurózónán belül pedig még rosszabb a helyzet. A dicstelen vezetők között van Spanyolország és Görögország. Más déli, balti országokban és Írországban, vagyis az európai periférián magasabb a munkanélküliség, elsősorban a fiatalok körében. Nagyok a különbségek, mert Németországban például növekszik a foglalkoztatottság” – jelezte Andor.
Spanyolországot több okból is állatorvosi lóként említette a politikus. Megjegyezte, a legfontosabb kérdés, hogy az oktatás és a szakképzés mennyire igazodik a munkaerőpiachoz, milyen a munkavállalók védettsége, és érdekes lehet a mobilizáció, a be- és kivándorlás befolyásoló szerepe is. Ott van továbbá az uniós források felhasználása. Spanyolország ezekben a kérdésekben komoly problémákkal szembesül, de az uniós tagállamok is hasonló cipőben járnak.
Ausztria jó példa
Az EB tavaly decemberben és idén tavasszal is letett egy programcsomagot, utóbbi az ifjúság foglalkoztatásával kapcsolatos. Akciócsoportok alakultak, melyek a tagországok kormányaival egyeztetnek, többek között az EU-források felhasználásáról is. A magyar biztos beszámolt róla, hogy az Európai Bizottság újraindította az ifjúsági garanciákkal kapcsolatos vitát. Ennek lényege, hogy ha egy fiatal az iskolaidőt követően 4 hónappal nem talál magának munkát, az állam ajánl neki lehetőséget. Andor Ausztriát hozta példának, ahol megfelelően működik a fenti rendszer.
A foglalkoztatáspolitikai csomagban sok ajánlást megfogalmazott az Európai Bizottság. Ebben a munkaerőpiac kínálati oldalát is vizsgálták, és tettek javaslatokat az inaktívak bevonására is. Külön megjelölték azokat a szektorokat, ahol foglalkoztatásbővülés várható. Ilyen a környezetvédelem, a környezetgazdaság, de az építőipartól az autószektorig sok területet érint majd, hangoztatta Andor László. „A foglalkoztatáspolitika alapvetően nemzetállami kompetencia, de itt is fontos az uniós szinten történő egyeztetés, csakúgy mint a szakszervezetekkel való párbeszéd” – tette hozzá a politikus.
1,3 millió
Czomba Sándor előre figyelmeztetett: beszédes számadatokkal kívánja inzultálni hallgatóságát péntek délután. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, a rendszerváltást követő években 1,5 millió munkahely szűnt meg. Azóta, függetlenül attól, milyen kabinet kormányzott, az aktívan dolgozó réteg 3,7-4 millió között mozgott. Ebből a szempontból az unió 27 tagállamából a 26-27. helyért versengünk. Kitért rá, hogy a termelőszféra 1,3 millió embert jelent nagyjából. Sarkítva ennyien tartanak el 10 millió embert.
Növekedés nélkül nem megy
Az államtitkár aláhúzta, a munkanélküliségi ráta jelenleg 11,8 százalék. „Ha azt vesszük, hogy Svédországban ez a szám 8 százalék, nem is rossz a magyar adat, azonban a foglalkoztatási ráta nálunk csak 56 százalék, míg a svédeké 70 százalék felett van.” Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Magyarországon hosszú ideje egyidejűleg nő a foglalkoztatás és a munkanélküliség. A félmillió regisztrált álláskereső mellett a passzív inaktívak száma 300 ezer körül mozog. A kormány korábban célként tűzte ki az 1 millió új munkahely megteremtését, valóban ennyi „munkás kéz” hiányzik a piacról. Ezzel párhuzamosan viszont Czomba Sándor leszögezte: ha a demográfiai helyzet nem változik, akkor nem lesz meg a tervezett 1 millió. „Gazdasági ösztönzők, gazdasági növekedés nélkül ez nem valósulhat meg.”
