Ezért lesz komoly jelentősége az IMF-megállapodásnak

Az Államadósság Kezelő Központ sikeres, és a terveket meghaladó forint állampapír kibocsátása révén lehetővé vált, hogy az év eddigi devizatörlesztéseit forintban teljesítse.

„Mivel egy kényszerlépésről van szó, a bankszövetség vezetőjével közöltük, hogy a beterjesztett törvényjavaslat után mind a kormány, mind a parlament megadja a lehetőséget az egyeztetésre, a változtatásra. A végszavazás július elejére tolódik el, addig lehet finomítani a törvénytervezeten, amelynek sarokpontja, hogy a tranzakciós illeték biztosan behajtható legyen, jövőre hozza a tervezett 130 milliárd forintos bevételt, és a lehető legszélesebb körre terjedjen ki, minél alacsonyabb kulcs mellett” – fogalmazott Pleschinger Gyula.

Bár részleteket a bankszövetséggel való tárgyalás lezárásig a felek nem közölnek, az államtitkár azt elismerte, több tárgyalási fordulóra van még szükség ahhoz, hogy olyan törvény szülessen, amely megfelel a bankszövetséggel kötött tavaly decemberi megállapodásnak, s emellett a legkevesebb kárt okozza a gazdaságban, miközben a fehérítés révén pozitív impulzust is kiválthat.

A bankszövetséggel kötött decemberi megállapodás szerint a kormány nem hoz olyan, a pénzintézeti szektort hátrányosan érintő döntést, amelyről előzetesen nem konzultál, valamint a jövő évre szóló banki különadó az ez évi érték 50 százaléka lesz.

Kell a bankok aktivitása

Arra a kérdésre, hogy a tranzakciós illeték nem szűkíti-e tovább az amúgy is lanyha hitelezést, illetve lassítja a gazdasági növekedést, az államtitkár úgy reagált, hogy a növekedéshez elengedhetetlen a bankok aktivitása, a hitelezés bővítése, s emellett a bankok fontos feladata, hogy támogassák a kormány gazdasági növekedésre vonatkozó stratégiáját. Ugyanolyan fontos az is, hogy a magyarországi bankok külföldi anyabankjai bízzanak a magyar gazdaságban, s ennek jegyében megszűnjön a tőkekivonás – tette hozzá.

Az államtitkár rámutatott: becslések szerint a tranzakciós illetékből befolyó 130 milliárd forint 75-80 százalékát biztos, hogy a vállalati és a banki szektor fizeti, a lakosságra így csupán 20-25 százalék juthat. Megfontolandó az az érv, hogy az illeték mértéke egy bizonyos tranzakciós méret után már ne emelkedjen, illetve legyenek preferált, azaz illetékmentességet élvező tranzakciók, ugyanakkor például diszpreferenciát jelentene a magasabb kulcs a gazdasági társaságok közötti készpénzes tranzakcióknál vagy a „sárga csekkes” befizetéseknél – jegyezte meg.

Egy kétkeresős, nettó 300 ezerrel gazdálkodó családnál a pénz felvétele 300 forint, elköltése talán 150 forint tranzakciós illetékkel járna, így az összes teher maximum havi 450 forint lehet – vezette le a számítást Pleschinger Gyula.

De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a keresők döntő többsége 16 százalékos szja-kulccsal adózik, így a korábbinál kevesebb személyi jövedelemadót fizet – egészítette ki az érvelést az államtitkár.