Ismét a történelembe vonulhat június 4-e

Jó adatok érkeztek a kiskereskedelemből, egyre közelebb az IMF-tárgyalás. Heti gazdasági összefoglalónk.

A hét egyik meglepő adata volt, hogy az idén márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,9 százalékkal meghaladta az előző év azonos havit, az év első negyedévében stagnálás volt megfigyelhető. Az egy hónappal korábbihoz mérten – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5 százalékkal növekedett.

A márciusi kedvező kiskereskedelmi adatok alapján nem érdemes trendfordulóról beszélni, mivel egyszeri tételek állhatnak a növekedés mögött – mondta el az MNO-nak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Úgy látja, a mostani hét egyik legfontosabb bejelentése az volt, hogy június 4-ét követően megindulhatnak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal, mivel akkor fogadhatja el a parlament a módosított jegybanktörvényt. Lehet, hogy ez nem lesz elég az IMF-nek, de ettől még a formális egyeztetések megkezdődhetnek – tette hozzá.

Meg kellene száradnia a tintának

Árokszállási nem számít arra, hogy gyorsan véget érnek a tárgyalások, ezért kora őszre várja a megállapodást. A forint szempontjából az lenne a legjobb, ha „a tinta megszáradna” a megállapodáson, de már a tárgyalások kezdete is erősítő hatással járhat – vélekedett a szakértő. Azon felvetésünkre, hogy Romániában és Szerbiában is egyeztetések kezdődtek a feltételek puhításáról, a szakértő elmondta: világszerte megfigyelhető, hogy növekedésösztönző lépéseket sürgetnek, ami hazánkban is aktuális kérdés.

Az elemző szerint az IMF vélhetően a bevételnövelő intézkedéseket, többek között a pénzügyi tranzakciós és a telekomadót vizsgálhatja. Árokszállási úgy látja, a költségvetés hiánya a jelenleg tervezett lépésekkel mindenképpen tartható, de többkörös egyeztetésre kell felkészülni a valutaalappal a részletkérdéseket illetően.

Véget érhet az eljárás

A költségvetési fegyelmezettség ügyében valóban vannak eredmények: mind idén, mind pedig jövőre elérhető közelségbe került a 3 százalékos államháztartási hiány teljesítése a két Széll Kálmán-tervnek köszönhetően – állapította meg heti elemzésében a Raiffeisen Bank. Erre pedig mióta Magyarország tagja az EU-nak, még nem került sor, így jó esélyünk van arra, hogy a 2004 nyarán indított túlzottdeficit-eljárás hazánkkal szemben jövőre feloldásra kerüljön – tették hozzá.

Várakozásuk szerint az euró–forint árfolyam a nyári hónapokban 300 körül fog mozogni, és csak az optimista forgatókönyv mellett válik lehetségessé a jegybanki alapkamat kismértékű (25 bázispontos) csökkentése idén. Az elemzésből az is kiderült, hogy a héten tartott uniós csúcs kézzel fogható előrelépést nem hozott az EU ügyeiben, de Francois Hollande színrelépése érezhetően megváltoztatta a légkört.

Életképes?

A felmerülő témák ezt jól mutatták: az európai beruházási bank feltőkésítése, növekedési paktum a fiskális mellé, újra hevülő viták a közös európai kötvényprogramról. Úgy látják, a német ellenállás pedig egyre inkább öncélúnak mutatkozik. Elég nehéz ugyanis érvelni a fenti témák ellen, Európa – miközben szüksége van a fiskális fegyelemre – csak előrefelé tud menekülni, vagy tényleg szétesik – teszik hozzá.

„A helyzet az, hogy nem életképes egy olyan monetáris unió, amelyikben az egyik ország lubickol a nullaszázalékos kamatokban (ez olyannyira nem túlzás, hogy a héten Németország kétéves kamatmentes kötvényeket adott el nagy sikerrel), a másik meg mély recesszióba süllyed a két számjegyűektől.”