Miniszteri biztos felügyeli a Wekerle-terv végrehajtását

Miniszteri biztos fogja irányítani a kis- és középvállalkozások fejlesztését támogató magyarországi Wekerle-terv és a hozzá kapcsolódó erdélyi Mikó Imre-terv megvalósítását.

Az államtitkár a Kárpát Régió Üzleti Hálózat első irodájának megnyitóján vett részt Kolozsváron. Az MTI-nek elmondta, a miniszteri biztosi tisztség létrehozásáról a döntés megszületett, és körvonalazódott az is, hogy kit neveznek majd ki a Wekerle-terv és a hozzá kapcsolódó erdélyi Mikó Imre-terv megvalósításának irányítására. „Várjuk meg, hogy a tinta megszáradjon a tisztség létrehozásáról szóló döntésen” – mondta Szatmáry Kristóf államtitkár az MTI-nek. A politikus beszámolt arról is, hogy május 25-én Nagyváradon nyitják meg a Kárpát Régió Üzleti Hálózat második irodáját, és azon az eseményen várhatóan már a kinevezett miniszteri biztos is ott lehet.

Az államtitkár a kolozsvári iroda megnyitóján a kis- és középvállalkozások fejlesztését támogató magyarországi Wekerle-tervet mutatta be. Elmondta, a tervet „a nemzeti gazdaság Magyarország határain túli elsődleges növekedési stratégiájaként” lehetne leírni. Hangsúlyozta, e meghatározásban valamennyi szónak jelentősége van. Szükségesnek tartotta például a nemzeti gazdaság fogalmi körének a kialakítását, mivel Magyarország esetében a nemzet és az ország kategóriája különválik. Hangsúlyozta, az „elsődleges” növekedés arra utal, hogy a magyarországi kis- és középvállalatok a globális piac felé az első lépést természetszerűen a kárpát-medencei térségben teszik meg. Azt is megemlítette, hogy a nemzetközi partnerek tudják, „ha Budapestre jönnek, egy kicsit eljönnek Kolozsvárra, Kassára, Szabadkára is”.

Szatmáry Kristóf azt is fontosnak tartotta kifejteni, hogy átrendeződőben van a világ gazdasága, és a Kárpát-régió a Duna-régió ezeréves tengelyének, illetve a balti államoktól a Nyugat-Balkánig húzódó „borostyántengely” metszéspontjában fekszik. Az államtitkár hangsúlyozta, a Wekerle-terv az egész Kárpát-medencére vonatkozik, de jó, ha az egyes országokban élő magyar közösségek maguk fogalmazzák meg a saját gazdaságfejlesztési terveiket. Hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott Mikó Imre-terv szervesen integrálódik a Wekerle-tervbe. „Hasonló tervek kidolgozását várjuk a felvidéki, délvidéki, kárpátaljai magyar közösségektől is” – jelentette ki Szatmáry Kristóf. Megjegyezte, a közelmúltban magyar állampolgárságot szerzett mintegy 300 ezer magyar vállalkozásait is meg kell próbálni beépíteni a magyar gazdasági rendszerbe.

Szatmáry Kristóf szerint az integráció eszköze lesz az a Kárpát Régió Üzleti Hálózat, amely öt, Magyarországgal szomszédos országban nyit összesen tíz irodát. A Kolozsváron megnyitott iroda volt az első ezek sorában, de a közeljövőben Nagyváradon, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön, a szlovákiai Dunaszerdahelyen és Kassán, a szerbiai Szabadkán és Újvidéken, az ukrajnai Ungváron, valamint a horvátországi Eszéken nyílik hasonló iroda. „Ha egy székelyföldi vállalkozó bemegy a sepsiszentgyörgyi irodába, nemcsak magyarországi, hanem felvidéki vagy kárpátaljai partnerekkel is kapcsolatba léphet” – ecsetelte az irodák fontosságát az államtitkár.

Az erdélyi Mikó Imre-tervet ismertető Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke abban látta a terv fontosságát, hogy az a szülőföldön való boldogulás keretét próbálja megteremteni, és ehhez autonóm, öngondoskodó gazdaságfejlesztést ajánl. Toró szerint a tervezett irodák egy majdani erdélyi vállalkozásfejlesztési ügynökség csírái lehetnek.