Versenyképesebb lett Magyarország

Hazánk két helyet lépett előre az előző évhez képest az IMD svájci székhelyű nemzetközi üzleti iskola által közzétett versenyképességi rangsorban.

Az NGM közleménye szerint a javulás legnagyobb részben a gazdaság teljesítményét mérő indikátoroknak köszönhető, de a kormányzati és a vállalati hatékonyság szempontjából is javult Magyarország versenyképessége.

A svájci székhelyű IMD csütörtökön közzétett 2012. évi Versenyképességi évkönyve szerint Magyarország versenyképessége javult: a 2011. évi rangsorhoz képest két helyezéssel, a 45. helyre lépett előre Magyarország az 59, többségében fejlett gazdaság versenyképességét vizsgáló felmérésben.

A 2012. évi rangsorban Magyarországnak Kolumbiát és Brazíliát sikerült megelőznie, de a visegrádi országcsoporton belül is javult Magyarország relatív pozíciója: a rangsorban az ország előtt álló Csehország és Lengyelország teljesítménye romlott, illetve stagnált, míg a Magyarországtól kissé elmaradó Szlovákia helyezése javult ugyan, de csak egy hellyel.

A 44.-ről a 35. helyre

Az IMD felmérése négy fő pillér mentén értékeli a vizsgált országok versenyképességét (gazdasági teljesítmény, kormányzati hatékonyság, vállalati hatékonyság, infrastruktúra), és ezek közül három területen javult Magyarország teljesítménye – írta az NGM.

A legnagyobb mértékű javulás a főleg a makrogazdasági indikátorok 2011. évi alakulását mérő gazdasági teljesítmény alindexben következett be, ahol Magyarország a tavalyi 44. helyezéshez képest a 35. helyre lépett előre. A javulás az alindexen belül részben a külgazdasági teljesítmény javulásának – a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg javulásának, a növekvő működőtőke-beáramlásnak és -exportnak –, részben pedig az infláció tavalyi jelentős csökkenésének köszönhető.

A közlemény szerint kisebb mértékben, de a kormányzati hatékonyság alindex szerint is javult Magyarország teljesítménye: rangsorbeli helyezése a tavalyi 52. helyről az 51.-re változott. A javulás főleg az államháztartás helyzetének javulásával – a költségvetés tavalyi többletével – függ össze, de sokat javult például a munkaerő-piaci szabályozás versenyképessége is.

Javulás a vállalati hatékonyságban

Hozzáteszik: szintén kismértékben javult Magyarország versenyképessége a vállalati hatékonyság szempontjából: a vállalati hatékonyság pillér rangsorában Magyarország helyezése a tavalyi 50. helyről a 49.-re változott. A pilléren belül leginkább a vállalatvezetési gyakorlatok versenyképessége és kisebb mértékben a társadalmi értékek, attitűdök versenyképességének megítélése javult.

Az infrastruktúra pillér szempontjából Magyarország rangsorbeli helyezése nem változott: a tavalyi és az idei rangsorban is a 35. helyen állt Magyarország. A pilléren belül ugyanakkor jelentős javulás következett be a technológiai infrastruktúra területén: számottevő előrelépés történt például a köz- és magánszféra technológiai célú együttműködése, a mérnökök elérhetősége és a technológiai szabályozási környezet tekintetében.

Csath Magdolna közgazdász a Magyar Nemzetnek adott interjújában a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását szorgalmazta, mivel szerinte ebben a szektorban tényleges bővülés érhető el. Czomba Sándor államtitkár a múlt héten jelentette be, hogy lezárult a mikro-, kis- és közepes vállalkozások munkahelyteremtő beruházásait támogató pályázat, amelynek 10 milliárd forintos keretére 10,4 milliárd forint támogatási igény érkezett. A támogatásból 5500 új állás jöhet létre.

Idén február–áprilisban egyébként 52 ezer fővel többen dolgoztak Magyarországon, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH szerdai közleményében. A munkanélküliségi ráta lényegében nem változott, a nyilvántartott álláskeresők száma a tavalyi évhez képest közel tíz százalékot csökkent. Az MNO elemzését ittolvashatja.

Az NGM szerint az IMD-felmérés keretében a vállalatvezetők minden évben nyilatkoznak az egyes országokat versenyképesség szempontjából leginkább vonzóvá tevő tényezőkről is. Magyarország esetében a megkérdezett vállalatvezetők leginkább a képzett munkaerőt, a megbízható infrastruktúrát, a magas általános képzettségi szintet és a munkaügyi kapcsolatok hatékonyságát emelték ki pozitív tényezőként.