Hozzátette: a gumiabroncs-jelölés három jellemzőről – gördülő-ellenállás, nedves tapadás, külső zajszint – ad információt. A jellemzőket a gyártók mérik és adják meg, viszont ha a fogyasztó felülértékeltnek tartja az abroncsot, és ezt kifogásolja, akkor az adott állam által kijelölt, akkreditált laboratórium vizsgálja meg a terméket. Magyarországon még nincs ilyen laboratórium.
Morenth Péter ügyvezető elnök úgy vélekedett, a gyártók visszafogottak lesznek, és inkább alulminősítik a termékeiket. Felhívta ugyanakkor a vásárlók figyelmét, hogy ha magas minőségi jelzéssel ellátott, ismeretlen cég által gyártott import termékkel találkoznak a piacon, azt kezeljék fenntartással.
A soros elnök szólt arról, hogy az év elejétől termékdíjköteles minden gumiabroncs, kilogrammonként 30 forintot kell fizetni. Korábban csak annak kellett termékdíjat fizetnie, aki maga nem oldotta meg a használt abroncsok visszagyűjtését és hasznosítását. Az MGSZ 7 tagja (Bridgstone, Continental, GoodYear, Hankook, Michelin, Pirelli és Vredestein) ezért két koordináló szervezetet működtetett erre a célra. A begyűjtés teljes, míg a hasznosítás 70 százalékos volt, a gyártók pedig nem fizettek termékdíjat.
Az év elejétől azonban mindenkire kötelező a termékdíj, mivel a begyűjtést és a hasznosítást az állam vállalta magára. Az ezekre a tevékenységekre kiírt közbeszerzések viszont nem zárultak le. A gyártók tehát – noha egyenként megszervezték a begyűjtést és hasznosítást – most fizetik a termékdíjat is. A begyűjtéssel viszont csapdába kerültek – mutatott rá az elnök –, mivel ha a közel háromezer szervizben felhalmozódnak a használt abroncsok, akkor a hatóság a tűzveszély miatt akár be is zárathatja azokat.
Az MGSZ tagjainak éves forgalma 230 milliárd forint, és több mint tízezer embernek adnak munkát. A szervezet márciustól tagja az európai szövetségnek, az ETRMA-nak.
Megnyílt az idei MCC Feszt
