Masszív tartalékok vannak a költségvetésben

Cséfalvay az eurózóna változásaival, bizonytalanságaival indokolta, hogy a kormány óvatos, konzervatív költségvetést készített a jövő évre.

Az államtitkár a tranzakciós illetékkel kapcsolatban elmondta: folyamatos egyeztetések vannak a bankokkal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, ezekből az egyeztetésekből származik az adónemre vonatkozó szám a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban. Hozzátette, hogy a kulcs és a kivetési alap változatlan, így a jelenlegi számítások szerint a bevételi összeg elérhető. (A jövő évi költségvetésben a tranzakciós illeték előirányzata 283 milliárd forint.)

Az államtitkár az eurózóna változásaival, bizonytalanságaival indokolta, hogy a kormány óvatos, konzervatív költségvetést készített a jövő évre. Szavai szerint „masszív tartalékok vannak benne”. Az összesen 300 milliárd forint tartalék tartalmazza az általános tartalékot, a céltartalékot és az Országvédelmi Alapot, egyenként 100-100 milliárd forinttal. Kiemelte: az is egyfajta tartaléknak tekinthető, hogy a költségvetés nem számol az IMF védőhálójának jótékony hatásaival, vagyis az erősödő árfolyammal és a csökkenő állampapírhozamokkal. Azzal számol viszont, és Magyarország törekvése is az, hogy ez a védőháló mielőbb létrejön.

Pozitív hatás

Hangsúlyozta, hogy Magyarország jelenleg is és a jövőben is képes adósságát finanszírozni a piacról, a kérdés az, hogy milyen kamatszinten. Úgy vélte, ha van egy IMF-védőháló, az nyilvánvalóan alacsonyabb kamatszintet jelent majd, és egyben megtakarítást a költségvetésben is. Ezzel azonban a költségvetés nem számol, így amikor létrejön a megállapodás, annak pozitív hatása lehet az állampapírhozamokra, és ez egy tartalék mozgásteret jelent a költségvetés számára – fejtette ki Cséfalvay Zoltán.

Az államtitkár szerint a tartalékok biztosítják, hogy ha a tervezett 1,6 százaléknál alacsonyabb, akár 1 százalék alatti lesz a növekedés jövőre, akkor is tarthatók a költségvetés számai. Elmondta azt is, hogy a sarokszámokból semmiképpen nem szeretne engedni a kormány. Tartani szeretné a GDP-arányosan 2,2 százalékos államháztartási hiányt és a csökkenő adósságot, amely GDP-arányosan 76 százalék körül alakul jövőre.