A japán pénzügyi tárca vezetője szerint a Hetek Csoportjának (G-7) pénzügyminiszterei és jegybankelnökei keddi videokonferenciájukon megegyeztek, hogy együttműködnek a görög és a spanyol pénzügyi válság kezelésében. Jun Azumi hozzátette: elmondta kollégáinak, bízik benne, hogy Európa megfelelő választ ad problémáira.
Barroso az előző napon Berlinben járt, és megbeszélést folytatott a német kancellárral. A brüsszeli bizottsági szóvivő közlése szerint a találkozón „nagyon erős egyetértés” alakult ki például a bankunió kérdésében. A két politikus azonos véleményen van abban – mondta a szóvivő –, hogy „fel kell vázolni Európa jövőjének politikai távlatait”. Ez egyebek közt azt tartalmazná, hogy a pénzügyi uniót ki kell egészíteni az eddiginél mélyebb gazdasági unióval, egyebek közt olyan bankunióval, amely az európai bankrendszer szempontjából meghatározó jelentőségű bankok felett erőteljesebb felügyeletet valósítana meg, valamint komolyabb eszközöket mozgósítana a befektetések biztonságának szavatolására.
„Csak az első lépés”
Mint azt megírtuk, a német kancellár a találkozót megelőzően kijelentette: az államháztartási fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktum csak az első lépés az unió reformjában, amelynek során egyebek között bővíteni kell az Európai Bizottság jogköreit, és uniós felügyelet alá kell helyezni a rendszerszintű fontosságú bankokat.
Mint sz ismert, az írek többsége támogatásáról biztosította az Európai Unió fiskális paktumát. A lett parlament pedig május 31-én hagyta jóvá a költségvetési szigort előirányzó uniós stabilitási-pénzügyi paktumot.
A gazdaságpolitikák jobb összehangolását és a 17 tagú eurózóna irányításának javítását célzó megállapodást Nagy-Britannia és Csehország kivételével valamennyi uniós tagállam vezetője jóváhagyta január végén.
Brüsszeli értékelés szerint abban is közös nézetet vall az Európai Bizottság és a német kormány, hogy a tartós növekedési stratégiának és az államháztartási konszolidációnak egymás mellett, egyszerre kell érvényesülnie. Folytatni kell a pénzügyek rendbetételét célzó erőfeszítéseket, hogy tartóssá tegyék a növekedést és a stabilitást, miközben a szerkezeti reformok révén növelni kell az európai gazdaság versenyképességét. A növekedést „célzott beruházásokkal” kell ösztönözni – tette hozzá a szóvivő, a Brüsszel és Berlin közötti egyetértés tartalmát vázolva.
Ellentét
Ismert, a francia államfői tisztségben Nicolas Sarkozyt felváltó Francoise Hollande már kampánya során világossá tette, hogy nem ért egyet az Angela Merkel német kancellár által szorgalmazott, a szigorú költségvetési fegyelmen alapuló politikával. Hollande és Merkel azóta már találkozott egymással, és egyfajta kompromisszumban állapodtak meg. A konfliktusok szempontjából azonban kulcsfontosságú lehet a júniusi hónap, amikoris számtalan csúcstalálkozón tárgyalnak az EU jövőjéről az európai vezetők, valamint megvitatják az addigra a rendkívüli választásokon már túljutott Görögország helyzetét.
