Görögország számára ez „nagyon, nagyon súlyos helyzetet teremtene, és nem gondoljuk, hogy bekövetkezik” – mondta Constâncio annak dacára, hogy a piacok jó ideje napirenden tartják ezt a forgatókönyvet. Mint elmondta, az uniós vezetők és a görögök is azt szeretnék, ha az ország a jövőben is a közös valutát használná.
Vítor Constâncio szerint az EKB számára „rendkívül nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen” volna megbecsülni, milyen következményekkel járna, ha egy ország kilépne az euróövezetből.
Az EKB portugál alelnöke szerint az adósságválság újbóli fellángolása az elmúlt hetekben sokkal inkább az Olaszországból és Spanyolországból érkező híreknek tudható be. „Ennek semmi köze Görögországhoz” – szögezte le.
A Pénzügyi Stabilitási Jelentés ismertetésekor a frankfurti Európai Központi Bank alelnöke azt is elmondta: nem osztja azt a német nézetet, miszerint a bankunió csak akkor működőképes, ha előbb létrejön a fiskális, vagyis költségvetési unió. A határokon átnyúló bankfelügyeleti rendszer, egy bankkonszolidációs alap és a közös európai betétbiztosítás terve nem igényel nagy mennyiségű közpénzt a tagállamok adófizetőitől – áll a központi bank jelentésében.
Az EKB szerint bár az alap és a közös betétbiztosítás létrehozása nyilván eltart egy ideig, és jogi változtatásokat is igényel, három szempontból is hasznos volna. Egyrészt erősítené a bankok ellenőrzését az eurózónában, ezzel segítené a pénzügyi integrációt. Másrészt korlátozná a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, amivel zökkenőmentesebbé tenné a közös monetáris politika működését. Harmadrészt „minimalizálná az adófizetők kockázatát a pénzügyi intézmények megfelelő hozzájárulása révén” – írja az Európai Központi Bank féléves jelentése.
