Fontosak az uniós alapelvek
Andre Müller, a BDA bértarifa-politikai osztályának munkatársa hangsúlyozta: a munkaadók üdvözölték volna, ha az uniós csatlakozással együtt a német munkaerőpiacot is megnyitják az új tagok előtt, mert annak nagy hasznát látta volna a német gazdaság. A politika azonban a korlátozás mellett döntött, így a leginkább mozgékony, képzett munkaerő más országokba, például Nagy-Britanniába vándorolt, a korlátozások feloldása után pedig beigazolódott, hogy hibás volt a döntés, hiszen a várt roham elmaradt, és annál is jóval kevesebb munkavállaló érkezett, mint amennyit a német piac fel tudna szívni.
A konferencián előadást tartott Komáromi Róbert, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat főigazgatója is. A szakember egyebek között kiemelte, hogy a magyarok németországi munkavégzése szempontjából nemcsak a személyek szabad mozgása, hanem egy másik uniós alapelv, a szolgáltatások szabadsága is kiemelkedően fontos. E szabadság révén az úgynevezett kiküldöttek és munkaerő-kölcsönzési konstrukciókban Németországban dolgozó magyarok száma eléri a százezret.
Több mint 150 ezer magyar fizet járulékokat Németországban
A Németországban nyugdíjjárulékot fizető magyar állampolgárok csoportja még ennél is jóval nagyobb, a német hivatalos adatok szerint összesen 150 803 magyar fizet rendszeresen nyugdíjjárulékot az országban, a magyarok így a lengyelek után a második legnagyobb csoportot alkotják a nyugdíjjárulékot fizetők között – tette hozzá.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar szakképzési rendszert modernizálják, és az új rendszer kialakítása során a duális német szakképzési modell példáját követik.
