Matolcsy György a hétfőn Budapesten rendezett Külpiaci Értekezleten kijelentette, hogy a keleti és nyugati külkereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozása olyan történelmi esély, amelyet a válság nyitott meg.
A képzelet játéka
A külgazdasági politika ilyen irányú átrendezésére Matolcsy György szerint annak érdekében van szükség, hogy 2025–30-ra Magyarország meg tudja kétszerezni, vagyis mintegy 200 milliárd euróra tudja növelni bruttó hazai termékét (GDP). A miniszter megfogalmazása szerint ennek eléréséhez évi 5–6 százalékos növekedési ütem elegendő. „Ez ma a képzelet játékának tűnik” – mondta Matolcsy a külképviseletek gazdasági szakemberei előtt, de kiemelte, hogy mindent meg kell tenni ezért a célért, amelynek elérése nem is lehetetlen.
Példaként említette a szomszédos Ausztriát, amelynek éves bruttó hazai terméke (GDP) 290 milliárd euróra rúg. A GDP megkétszerezéséhez Matolcsy György szavai szerint további államadósság-csökkentésre, emellett olyan munkaalapú gazdaságra van szükség, amely nem a pénzügyi szolgáltatásokat, hanem az ipart és a termelést helyezi előtérbe. Hozzáfűzte, 2008 után olyan új korszakban vagyunk, ahol az nyer, aki gyorsan átáll megtakarítás- és beruházásalapú gazdaságra.
Egyensúlyt kell teremteni
Kifejtette, hogy ebben az új korszakban már nincs egységes gazdaság: a magyar gazdaság egyrészt betagozódott a globális gazdaságba, a régiós integrációban jelen lévő gazdaságba, harmadrészt pedig Magyarországon kialakult egy helyi, sokszor közmunkára épülő gazdaság is.
Matolcsy kiemelte, Magyarországnak szövetségi csoportokat, hálókat kell kialakítania, és gazdasági, politikai, pénzügyi, külgazdasági tekintetben egyensúlyt kell teremtenie nyugat és kelet, illetve az Európai Unión belüli és kívüli gazdasági kapcsolatokban. Ehhez új gazdaságpolitikára van szükség, amelynek megalapozásához a kormány immár helyreállította a magyar állam pénzügyeit, az államháztartás egészségessé vált; ez alapozza meg a növekedést és a foglalkoztatás bővítését – jelezte a tárcavezető.
Szép eredmények
A gazdasági miniszter szólt arról is, hogy Magyarország a közmunka terén szép eredményeket ért el, ugyanakkor mostantól az üzleti szektor munkahelybővítésére kell koncentrálni. A keleti nyitás keretében Magyarország „exportoffenzívát” indít többek között Kelet-Európa, Közép-Ázsia, Korea, Indonézia, India, Közel-Kelet és Afrika felé, mert ezekről a területekről tud többletpiacokra és így növekedésre szert tenni – ismertette, hozzáfűzve hogy ehhez – legfőképpen a munkaerőköltségek, és az adórendszer területén – növelni kell az ország versenyképességét.
A miniszter szerint a keleti nyitás során „kis résekben kell nagyra nőni”, vagyis azt kell megnézni, hol vannak azok a minőségi szolgáltatások, termékek, amelyek exportjából a magyar gazdaság nagyot tud nőni. Matolcsy György szólt arról is, hogy a nyugati piacok megtartására és lehetőség szerinti bővítésére is koncentrálni kell, emellett, mivel a Kárpát-medence és Közép-Európa „a mi igazi közeli családunk”, ide is kell összpontosítani, főként mert a kis- és közepes vállalkozásoknak is itt vannak nagyobb lehetőségei.
A miniszter közölte azt is, hogy a kormány a jövőben 15–20 globális cégcsoporttal szeretne stratégiai megállapodásokat kötni; ezekben lefektetnék a hosszú távú együttműködés alapjait.
Közép-Európa országai együtt erősek
Martonyi János Közép-Európa évének nevezte 2013-at a hétfői budapesti Külpiaci Értekezleten. Kijelentette: Közép-Európának azt kell üzennie a világnak, „hogy együtt erősebbek vagyunk, mint egyenként”.
A külügyminiszter kiemelte: Magyarország 2013. január 1-jétől a Közép-európai Kezdeményezés elnöke lesz, 2013 júliusától pedig átveszi a visegrádi 4-ek elnökségét. Magyarország külpolitikájának egyik legfőbb célja, hogy a lehető legjobb legyen a viszonya a szomszédos országokkal – emelte ki.
