A Magyarországon 200 éve honos fajtát 2010-ben nyilvánították veszélyeztetett fajtává, miután 6000 alá csökkent az A-törzskönyves, nagy többségben fajtatiszta egyedek száma – mondta Füller Imre. Akkor 4026, idesorolható magyar tarka egyedet tudtak összegyűjteni a tenyésztők. Az európai uniós támogatás fejében a tenyésztők azt vállalták, hogy 2015-re a 87,5 százalékban úgynevezett „tisztavérű” magyar tarka marhák száma eléri az ötezret az országban – tette hozzá.
Ismertetése szerint a hazai szarvasmarha-állomány gyarapodásával párhuzamosan a magyartarka-állomány is nőtt az utóbbi években; bár a fajtamegoszlásról pontos adatokkal az egyesület nem rendelkezik, a 2012-ben nyilvántartott 330 ezer tehénnek körülbelül a húsz százaléka sorolható a kettős hasznosítású magyar fajtához, míg többségben a tejelő fajta egyedei, a Holstein-frízek vannak. Mint mondta, a 2011. évi 19 ezres létszámnövekedésnek nagy részét a magyar tarka fajta gyarapodása tette ki. A 60-70 ezerre becsült populációból azonban mindössze 8,5 ezer állat áll termelés-ellenőrzés alatt, kevesebb mint felük igazolt származású; a teljesen tisztavérű állatok száma néhány száz.
A rendkívül meleg időjárás nehéz helyzetbe hozta a tejágazatot, a hőség miatt napi egymillió literrel csökkent a belföldi tejtermelés – közölte Krajcsovicz András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Szarvasmarhatenyésztők Országos Választmányának elnöke még július végén.
A cél a hús- és tejtermelő képesség javítása
A fajta tenyésztését 1989 óta irányító – jelenleg 1400 tagot számláló – egyesület célja egy rámás, jó húsformájú állat kitenyésztése, és továbbra is törekszünk a kettős – hús- és tejtermelő képesség fenntartására – mondta az egyesület ügyvezetője. Magyarországon jelenleg csak a magyar tarka fajtának van meghatározva a hústenyészértéke, ami megmutatja azt, hogy a tenyészbika milyen tulajdonságokat örökít át – jegyezte meg Füller Imre. A tenyésztési program keretében kiválasztott bikanevelő tehenekhez a kis létszámú hazai nukleuszállomány mellett külföldről is hoznak tenyészbikákat. A program, amelyben ötéves ciklusonként derül ki egy-egy tenyészbika értéke, az eddigi tapasztalatok alapján 80 százalékban sikeres – tette hozzá.
Az állat 60 százaléka hasznosul húsként
Az eredményekről szólva elmondta: a magyar tarka bikák átlagos súlygyarapodása napi 1300-1400 gramm, de nem ritka, hogy eléri a két kilogrammot, ami jónak mondható. A vágás után az állat 60 százaléka hasznosul húsként, a fajta tejtermelése megközelíti az évi 6000 kilogrammot. A 2011-ben legjobb eredményeket elért, 800 tehenes bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Zrt. átlaga évi 7300 kilogramm tej, amelynek 4,26 százalékos zsír- és 3,52 százalékos fehérjetartalma volt.
A magyar tarka jó tulajdonságai közé tartozik hogy a leselejtezett tehén jól hizlalható, és három hónap alatt eléri a 9-10 mázsás súlyt, jelenleg pedig van kereslet a nagy súlyú szarvasmarhákra – mondta az ügyvezető. Az egyesület tenyésztési programjának egyik célja a fajta tejelő képességének javítása, pontosan azonban nem határozták meg az elérendő éves tejhozamot. „Azt szeretnénk elérni, hogy a tenyésztő a lehető leggazdaságosabb módon tenyésszen a magyar tarkát, és a jövedelem szempontjából a 60-40 százalékos tej-hús arány maradjon meg” – mondta Füller Imre.
