Sokan csaltak a hitelfelvételnél

Tízből nyolc esetben félrevezették a bankot a hiteligénylők a válság kitörése előtt – állítják a a Magyar Nemzetnek nyilatkozó banki szakemberek.

NT
2012. 09. 11. 0:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csak minden ötödik hitelfelvevő adott meg pontos adatokat a kölcsön igénylése során, a többiek kedvezőbb képet festettek magukról a valóságosnál – állítják a Magyar Nemzetnek nyilatkozó banki szakértők. A pénzintézetek nem hivatalos becslése szerint a hitelfeltételek kikozmetikázásának többféle módszere is volt.

Könnyedén ki lehetett játszani

Előfordult, hogy az igénylő a ténylegesnél magasabb jövedelmet jelentett be. Ezt többek között az tette lehetővé, hogy az adatvédelmi szabályozás nem engedi meg a bankoknak, hogy az adóhivatal információit segítségül híva bizonyosodjanak meg az igénylő anyagi helyzetéről, ezért a leendő ügyfeleik jövedelemigazolását gyakran csak telefonon tudták ellenőrizni. Márpedig ezt a módszert könnyedén kijátszhatták azok, akik a visszautasítás elkerülése érdekében nem rettentek vissza egy kis csalástól.

Volt, aki a munkáltatója száma helyett egy ismerőséét adta meg, aki aztán készségesen biztosította a bankot arról, hogy az igazolásban szereplő számok megfelelnek a valóságnak. Előfordult az is, hogy az igénylő jó telefonszámot adott meg, de megkérte a jövedelemigazolásokért felelős kollégáját, hogy ha a bank érdeklődik, mondjon magasabb összeget a tényleges kereseténél.

Nem mindenkitől fogadják el

Az adatok ferdítésére a szakértők szerint maga a kérelem is lehetőséget adott, mert az „igazolható jövedelem” rubrika mellett egy „egyéb jövedelmek” feliratú mező is állt. Az ebbe írt szám valóságtartalmát viszont szinte lehetetlen volt ellenőrizni. A valótlan adatok használata a pénzintézetek előtt sem maradt titok, ezért azok egy idő után már nem minden cégtől fogadnak el munkáltatói igazolást. A bankok egy része belső listát vezetett a gyanús cégekről, míg mások néhány kritérium alapján meghatározzák, megbízható-e a munkáltatótól érkezett igazolás.

Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára korábban lapunknak elmondta: a látszat ellenére egy banki ügyekben járatlan ügyfél nem tudta átverni a hitelezőket, ezért a csalások jelentős része inkább a hitelközvetítők nevéhez fűződik. Nekik ugyanis érdekükben állt a legjobb jutalékot fizető pénzintézethez vinni az igénylőt.

A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.