Sokan csaltak a hitelfelvételnél

Tízből nyolc esetben félrevezették a bankot a hiteligénylők a válság kitörése előtt – állítják a a Magyar Nemzetnek nyilatkozó banki szakemberek.

NT
2012. 09. 11. 0:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csak minden ötödik hitelfelvevő adott meg pontos adatokat a kölcsön igénylése során, a többiek kedvezőbb képet festettek magukról a valóságosnál – állítják a Magyar Nemzetnek nyilatkozó banki szakértők. A pénzintézetek nem hivatalos becslése szerint a hitelfeltételek kikozmetikázásának többféle módszere is volt.

Könnyedén ki lehetett játszani

Előfordult, hogy az igénylő a ténylegesnél magasabb jövedelmet jelentett be. Ezt többek között az tette lehetővé, hogy az adatvédelmi szabályozás nem engedi meg a bankoknak, hogy az adóhivatal információit segítségül híva bizonyosodjanak meg az igénylő anyagi helyzetéről, ezért a leendő ügyfeleik jövedelemigazolását gyakran csak telefonon tudták ellenőrizni. Márpedig ezt a módszert könnyedén kijátszhatták azok, akik a visszautasítás elkerülése érdekében nem rettentek vissza egy kis csalástól.

Volt, aki a munkáltatója száma helyett egy ismerőséét adta meg, aki aztán készségesen biztosította a bankot arról, hogy az igazolásban szereplő számok megfelelnek a valóságnak. Előfordult az is, hogy az igénylő jó telefonszámot adott meg, de megkérte a jövedelemigazolásokért felelős kollégáját, hogy ha a bank érdeklődik, mondjon magasabb összeget a tényleges kereseténél.

Nem mindenkitől fogadják el

Az adatok ferdítésére a szakértők szerint maga a kérelem is lehetőséget adott, mert az „igazolható jövedelem” rubrika mellett egy „egyéb jövedelmek” feliratú mező is állt. Az ebbe írt szám valóságtartalmát viszont szinte lehetetlen volt ellenőrizni. A valótlan adatok használata a pénzintézetek előtt sem maradt titok, ezért azok egy idő után már nem minden cégtől fogadnak el munkáltatói igazolást. A bankok egy része belső listát vezetett a gyanús cégekről, míg mások néhány kritérium alapján meghatározzák, megbízható-e a munkáltatótól érkezett igazolás.

Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára korábban lapunknak elmondta: a látszat ellenére egy banki ügyekben járatlan ügyfél nem tudta átverni a hitelezőket, ezért a csalások jelentős része inkább a hitelközvetítők nevéhez fűződik. Nekik ugyanis érdekükben állt a legjobb jutalékot fizető pénzintézethez vinni az igénylőt.

A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatják.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.