A tárcavezető beszámolt arról, hogy a magyar mezőgazdaságot rendkívüli csapadékhiány sújtja, és emiatt negyven százalékkal kevesebb kukorica és nagyjából feleannyi szálastakarmány termett, mint tavaly. Ez rendkívüli módon befolyásolja a gazdák, különösen az állattartók jövedelmét. „Legfontosabb feladatának tartja a vidékfejlesztési minisztérium, hogy ebben a helyzetben gyors, hatékony segítséget nyújtson” – jelentette ki Fazekas Sándor, aki agrárdiplomáciai sikerként értékelte, hogy a mezőgazdasági tanács „kimerítő részletességgel” foglalkozott az aszálykár kérdésével. „A gazdák kára egészen katasztrofális, de nemcsak Magyarországon, hanem egyébként egész Dél-Európában, tehát az unió felét érinti ez az aszály.”
Küzdelmes és mozgalmas volt az elmúlt 12 hónap a magyar mezőgazdaságban – összegzett Fazekas Sándor az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában éves meghallgatásán.
Idén 8 százalékkal nagyobb területen az előző évinél 2 százalékkal kevesebb, 5,5 millió tonna kalászos gabona termett a kedvezőtlen időjárás miatt. A termésátlagok a zab kivételével mind elmaradtak az előző éviektől.
Az aszály miatt a szokásos termés fele várható az ország egyik legismertebb fűszerpaprika-termő területén, a Tolna megyei Bogyiszlón.
A szélsőséges időjárás miatt hazánk borbehozatalra szorul, emiatt fokozattan ellenőrzik a borok eredetét.
Az idei aszály is azt mutatja, hogy hazánkat is egyre inkább sújtja a klímaváltozás.
A politikus az uniós agrárminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásán felvetette annak lehetőségét, hogy a 2013-as közvetlen támogatások előlegének 50 százaléka helyett 80 százalékát lehessen kifizetni. Erről a miniszter szerint néhány héten belül döntés is születhet. Fazekas indítványozta az agrár-környezetvédelmi előírások könnyítését vagy felfüggesztését is, például a legeltetési időpontok és időtartamok terén. Ez azt jelenti, hogy az év hátralévő részében is, amely egyébként tilalmi időszak, lehetne legeltetni.
Gyorssegély az aszálykár enyhítésére?
A VM vezetője azt is kérte, hogy az EU vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapjából utaljanak gyorssegélyt az aszálykár enyhítésére. Erre szerinte Ciprus esetében volt már korábban példa. Végül elmondta, hogy Magyarország szorgalmazza egy „operatív, kellően rugalmas” uniós mezőgazdasági krízisalap felállítását.
A miniszter beszámolója szerint uniós kollégái közül többen támogatásukról biztosították felszólalásaikban, az Európai Bizottsággal pedig a jövő héten további egyeztetések lesznek, megkezdődik a piaci helyzet elemezése, és megvizsgálják, melyek azok az európai uniós eszközök, mechanizmusok, amelyek alkalmasak lehetnek a segítségnyújtásra. Fazekas Sándor úgy becsüli, hogy nagyjából két hónapon belül eldől, milyen segítséget kaphat Magyarország és a többi, aszály sújtotta uniós tagállam a károk enyhítésére.
