Az OTP Banknál elmondták, hogy összesen 110 000 ügyfelük jogosult az árfolyamgát igénybevételére. Eddig 20 ezren adták be igényüket, akiknek a 90 százaléka már szerződést is kötött. A bank arra számít, hogy a jogosultak 45-50 százaléka fog élni a lehetőséggel. A határidő közeledtével, az év végére fokozódó érdeklődésre számítanak, ezért felkészülnek a növekvő ügyféligények kiszolgálására.
A K&H Banknál az augusztus végi adatok szerint az árfolyamgát-kérelmek száma 10 108 volt, az állomány 77 milliárd forintot tett ki, a jogosult állomány 21 százalékát. A K&H is felfutást vár az év vége felé.
A potenciálisan jogosult ügyfelek harmada adta be kérelmét eddig a Raiffeisen Bankhoz, ahol szintén erősödő érdeklődésre számítanak.
Az Erste Banknál a 18 000 befogadott kérelemből már több mint 11 000 szerződésnél be is állították az árfolyamrögzítést. A potenciális ügyfélkör körülbelül negyede nyújtott be kérelmet eddig. Az Erste is készül arra, hogy az igénylési határidő végéhez közeledve rohamszerű érdeklődés lesz.
7200 ügylet a CIB-nél
A CIB Bank eddig megközelítőleg 7200 ügyletre fogadott be igénylést, amelyből a szerződéskötések száma meghaladta az ötezret. Az igénylések számának több mint a felét a nem közszférában dolgozók nyújtották be. Annak ellenére, hogy a nyár második felében kissé élénkült az érdeklődés – mivel a törvényi határidő előtt (július 12.) befogadták a szabad felhasználású hitellel rendelkező ügyfelek kérelmeit is – általánosságban elmondható, hogy nincs kiemelkedő növekedés az igénylésben. Úgy látják, hogy a jogosultak legfeljebb 60 százaléka él majd az árfolyamgát lehetőségével.
Eddig összesen mintegy negyedmillió devizahiteles helyzetén segített a kormány, több száz millió forint maradt a családoknál, azoknak pedig, akiknek továbbra is nehézséget jelent jelzáloghitelük törlesztése, rendelkezésükre áll az árfolyamgát rendszere, valamint a Nemzeti Eszközkezelő általi segítség – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium szeptember elején.
Az árfolyamgát a lakás-takarékpénztári szerződések számát is növelheti. A pénztárak 2013-tól várnak fellendülést.
Az év végi várható hajrára a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete is felhívta a napokban a figyelmet. Azt írták: hogy az esetleges banki torlódások miatt célszerű időben jelentkezni, nem pedig az utolsó hetekben.
Így működik az árfolyamgát
A rögzített árfolyamon a törlesztés lehetőségét a törvény szerint a fogyasztók 2012. december 31-éig írásban kezdeményezhetik pénzügyi szolgáltatójuknál. Az árfolyamgáttal a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és válnak kiszámíthatóvá. A svájcifrank-hiteleket 180, az eurót 250, a japán jent 2,5 forinton lehet törleszteni.
A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztő részleteiben a rögzített időszak alatt nem jelennek meg: az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forint gyűjtőszámlára kerül. A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel.
Az év végéig lehet az árfolyamgát védelme mögé vonulni
Augusztus végéig az érintett devizahitel-állomány 15 százaléka került az árfolyamgát védelme alá, a jogosultaknak pedig a tíz százaléka döntött a lehetőség mellett.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteken a Hír TV Péntek 8 című műsorában hangsúlyozta: az árfolyamrögzítéssel minél több embernek élnie kell, hogy így kiküszöböljék a kockázatokat.
