Észak-Korea tavaly 2,46 milliárd dollár értékben exportált Kínába, ami a 2010-es kivitel duplája, miközben importja 2011-ben 3,17 milliárd dollárra nőtt. Phenjan mindenekelőtt szenet, vasércet és rezet exportál Kínába, importját javarészt nyersolaj, benzin és teherautók teszik ki. Az adatokból az is kiderül, hogy Észak-Korea teljes külkereskedelmének mintegy 89 százalékát Kínával bonyolítja le, 22 százalékponttal többet, mint öt évvel ezelőtt.
Phenjan egyre inkább függ Kínától az élelmiszer-ellátás terén is: tavaly már 380 ezer tonna élelmiszert importáltak tőle, két és félszer annyit, mint fél évtizeddel ezelőtt. A kereskedelmi függés növekedése elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) gazdasági szankciónak következménye, amelyet feltételezett nukleáris programja miatt vetettek ki Phenjanra.
Kína és Észak-Korea között az elmúlt időszakban a kereskedelem fellendülésén túl a közös gazdasági projektek száma is megsokszorozódott. Szeptember végén azt jelentették be, hogy hárommilliárd jüanos (104 milliárd forint) közös befektetési alapot indítanak elsősorban az észak-koreai projektekben való kínai szerepvállalás segítésére jobbára a bányászat, az ingatlanfejlesztés és a kikötőüzemeltetés terén.
A pekingi vezetés augusztus végén arra buzdította a hazai vállalati befektetőket, hogy pénzüket az észak-koreai gazdasági övezetekben fektessék be. Csang Szung Taek észak-koreai politikus, a jelenlegi vezető, Kim Dzsong Un nagybátyja augusztus közepén Kínában tett látogatásán a két ország megállapodott három új gazdasági övezet létrehozásáról is, miután idén tavasszal már két ilyen közös projektről döntöttek.
