Amikor új vezetése lesz a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), nem lehet majd külső politikai nyomásra hivatkozni, mert a magyar gazdaság helyzete, a forintra nehezedő nyomás csökkenése, hazánk sérülékenységének mérséklődése lehetővé teszi, hogy folytatódjék a jegybank alapkamat-csökkentése – hangsúlyozta Heim Péter. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke a magyar kilátásokat bemutatva szólt erről a Kínai Társadalomtudományi Akadémia és a Századvég hétfőn kezdődött kétnapos konferenciáján, amely a kínai–magyar kapcsolatokat tette a középpontba.
Simor kisebbségben maradt a monetáris tanácsban
A szűk többség a kamatcsökkentésre szavazott – mondta Simor András jegybankelnök annak kapcsán, hogy kedden a monetáris tanács 0,25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A tanács egyébként úgy látja: a jelenleginél lazább monetáris kondíciók indokoltak, ami egyértelműen azt mutatja, hogy Simor kisebbségben maradt.
Nehéz hónapok várnak a jegybankelnökre
Az irányadó ráta mérséklésével kapcsolatban Heim Péter annak a véleményének adott hangot, hogy a kamatlábat továbbra is csak óvatosan, a külső és belső kockázatok figyelembevételével csökkentheti a jövőben az MNB monetáris tanácsa. Heim egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az MNB tartalékainak magas szintje lehetővé teszi a tartalékok csökkentését, amennyiben a felszabaduló összeget hazánk adósságtörlesztésre használja fel.
Nyilatkozatára rímel a jegybank monetáris tanácsa három külsős tagjának véleménye is. Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva elmondták: a jegybank óvatos kamatcsökkentési ciklusba kezdett.
A hazai kilátásokat tekintve a Századvég Gazdaságkutató vezetője hangsúlyozta: jövőre esély nyílik arra, hogy egyszázalékosnál nagyobb legyen a gazdasági növekedés mértéke, s a hazai gazdaság bővülését az export növekedése, az uniós pénzek lehívásának gyorsítása, az állami beruházások élénkülése alapozza meg, valamint az, hogy a költségvetési szigor már nem szűkíti tovább a hazai gazdaságot. A külső feltételeket illetően Heim várakozásai szerint jövő év elején éri el a mélypontot Európa, s a globális egyensúlytalanság enyhülésére sem lehet számítani a közeljövőben. A konferencián elhangzott, hogy a kínai gazdaság súlya immár eléri a 12 százalékot a teljes világgazdaságon belül, s Kína számára stratégiai fontossággal bír a kelet-közép-európai térség.
További részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
Továbbra is napirenden van Orbán Viktor magyar miniszterelnök idei kínai látogatása – hangzott el Szung Tao kínai külügyminiszter-helyettes és Takács Szabolcs, a globális ügyekért felelős külügyi államtitkár-helyettes szeptember 5-i megbeszélésén a kínai fővárosban.
Az mno.hu beszámolt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara székházában megrendezett konferenciáról, ahol még a sokat látott hallgatóságnak is leesett az álla a kínai számok hallatán. Kína hazánk legjelentősebb exportpartnere Európán kívül: évi 7,7 milliárd dolláros kiviteli és 6,6 milliárdos behozatali forgalomra számíthatunk. Peking hazánkban 2,3-2,5 milliárd dollár értékben fektetett be.
Négy országban, így Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában kezdhetik meg működésüket idén ősszel az első kereskedőházak, amelyek feladata a magyar kkv-k exportjának fellendítése lesz.
