Jövőre még a túlzottdeficit-eljárásra kellene koncentrálni

Jövőre még nem az adósságszabály, hanem az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása jelenti a szigorúbb költségvetési korlátot Domokos László szerint.

Az Állami Számvevőszék elnöke, a Költségvetési Tanács tagja a Pénzügyi Szemle netes kiadásában kedden megjelent interjúban kifejtette: az adósságszabály szempontjából a jövő évi költségvetési javaslatban, illetve annak mai állapota szerint van tartalék, ami fontos lehet a 2013-as kockázatok kezelése miatt. Minden más tényezőt változatlannak feltételezve, 1038,1 milliárd forintos deficit mellett is teljesül az adósság-előírás, az, hogy az államadósság-mutató csökkenjen.

Magasabb lehetne a hiány

Nehezen elképzelhető, hogy a kormány jelenlegi makrogazdasági előrejelzésével fogadják el a jövő évi költségvetést – mondta Varga Mihály hétfőn. A miniszter kifejtette: a Nemzetközi Valutaalap valamivel gyengébb, 1 százalékos gazdasági növekedéssel számol jövőre, míg a kormány 1,6 százalékos bővülést vár.

Ennek alapján a hiány 360,8 milliárd forinttal magasabb lehetne, mint a tervezett. Az adósságszabály szerint az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság csökkentését tartalmazza. E szabály betartása fölött a Költségvetési Tanács őrködik, amely akkor élhet vétójogával, ha nem látja biztosítottnak az államadósság-szabály betartását.

Az elnök kiemelten fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy ez a 360 milliárdos hiánynövekedés a deficitet a GDP 3,4 százalékára növelné, ami a maastrichti kritérium teljesülését nem biztosítaná. 2013-ban tehát még nem az adósságszabály teljesülése, hanem a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének szándéka a szigorúbb feltétel a költségvetési tervezésben. Természetesen Magyarország jól felfogott érdeke is az, hogy ne térjen le a költségvetési hiány mérséklésének útjáról, de azt látni kell, hogy a Költségvetési Tanács hatókörébe tartozó adósságszabály szempontjából létezik ez a tartalék – mondta az ÁSZ első embere.

Újra kell gondolni a költségvetési tartalékok kérdését

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni Domokos szerint, hogy az államadósság-mutatókban most meglévő tartalék jövőre elfogyhat. Ez arra figyelmeztet, hogy újra kell gondolni a költségvetési tartalékok kérdését. Mindenképp szükséges az évközi tartalékok megemelése, hiszen a stabilitási törvény előírja az államadósság-szabály betarthatóságának kontrollját a féléves adatok alapján és a költségvetés módosítását, ha a szabály betartása veszélyben van. Következésképpen egy kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezetben a költségvetés teljes átírása csak akkor kerülhető el, ha a költségvetési törvényjavaslat, majd maga a törvény e helyzetek kezelésére megfelelő tartalékokat irányoz elő – húzta alá a számvevőszék elnöke.

A fenntartható adósságcsökkentéshez kiszámíthatóbb költségvetési tervezést javasolt, és megjegyezte: a feladatalapú tervezés mellé a „keretkorlátú” gazdálkodást kell előtérbe helyezni. „Meggyőződésem, hogy a kiadási oldalon csak látszólag lehet tetszőlegesen csökkenteni az előirányzatokat, valójában megtakarítást csak a hatékonyság növelésével lehet elérni.” Domokos László kézenfekvőnek nevezte a korszerű vezetési módszerek költségvetési környezetre való adaptálását is, például az állami és önkormányzati tulajdonban lévő kihasználatlan épületek közös hasznosítását, a vagyongazdálkodás megújítását.