Az írás szerint „könnyű prédát” jelentenek a „kevéssé gátlásos” munkaadóknak azok, akik engedély nélkül dolgoznak. Legtöbbjük nem tanúskodik munkaadója ellen, mert attól tart, hogy elveszíti állását – idézi Luc De Valck szakszervezeti vezetőt az újság. A belga társadalombiztosítási szövetség vizsgálati osztályának vezetője, Claude Heirman úgy látja, hogy sok kelet-európait vonzanak a belgiumi szinthez mérten alacsony, de a hazaihoz viszonyítva magas fizetések.
Kényszervállalkozók és emberkereskedelem
A lap arra is kitér, hogy sok kelet-európai kényszervállalkozóként dolgozik Belgiumban. Az ő munkaadójukat így nem köti semmilyen előírás, amely például az alkalmazottainak adandó minimálbérre vagy a munkaidőre vonatkozik, és a járulékok fizetése sem a munkaadó felelőssége. A lap kiemeli, hogy a Kelet-Európából érkező munkások közül sokan az építő- és a húsiparban dolgoznak, illetve takarítanak vagy fuvaroznak.
Minden tizedik dolgozó volt már depresszió miatt távol munkájától – állapították meg hét európai országban készült felmérésükben az Európai Depresszió Szövetség (EDA) kutatói.
Korlátozások Európa-szerte
Nagy szükség volt a németországi munkavállalás korlátozására az Európai Unió 2004-es bővítését követő hét évben, és a felkészülés időszakát nemcsak Németország, hanem az érintett kelet-közép-európai országok is jól kihasználták – fejtette ki korábban a német munkaügyi és szociális minisztérium parlamenti államtitkára. Nagy-Britanniában pedig az EU-tagállamokból érkezők szabad beutazásának felülvizsgálatát fontolgatja a kormányzó brit Konzervatív Párt – mondta vasárnap megjelent nyilatkozatában Theresa May brit belügyminiszter.
Sztrájkolnak az orvosok és nővérek Észtországban. 20-40 százalékos béremelést követelnek. Egy orvos most átszámítva havi 500 ezer forintot keres, de még így is tömeges az elvándorlás Finnországba, ahol kétszer ennyi a bér.
