A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke erről Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara negyvenegyedik tisztújító küldöttgyűlésén beszélt hétfőn. Parragh emlékeztetett arra, hogy Magyarország így is a válság egyik legnagyobb vesztese volt: 2008-hoz képest 2011 végéig 3,9 százalékkal esett vissza a GDP.
Parragh László elmondta, a magyar gazdaságot négy nagyon komoly sokkhatás érte: a kereskedelem visszaesése, a cserearányok romlása, az állami kiadások „összezuhanása”, valamint a hitelpiac szűkülése, jószerivel befagyása. Amíg nem fordul meg a trend, nem lesz javulás, az okok felszámolása nélkül nem lehet sikeres növekedési programot alkotni – szögezte le.
Kifejtette, Magyarország jószerivel az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, ahol az utóbbi években csökkent a kihelyezett hitelek mennyisége, miközben egy növekvő gazdasági környezetben a hitelek folyamatosan nőnek. Az, hogy ez a válság alatt megtorpan, természetes, de az, hogy 2008-hoz képest a hitelállomány euróban számolva 11,7 százalékkal csökkent, drámai – tette hozzá, jelezve azt is: biztos, hogy monetáris eszközöket kell alkalmazni ahhoz, hogy a cégek Magyarországon bejegyzett bankoktól vegyék fel a hiteleket, ugyanakkor az adórendszert egyebek mellett a megtakarítások ösztönzésére kell használni.
Uniós források
Parragh kiemelte: az uniós források kérdésében az MKIK komoly befolyást szeretne elérni, a kamarának ebben is „markáns lesz a hangja”. Emlékeztetett, a pénzfelhasználást nagyon erősen kritizálta a szervezet. Míg 2004 és 2006 között 90 százalékban sikerült lehívni az uniós forrásokat – amelyek 30 százalékát gazdaságfejlesztésre fordították –, addig 2007-től mostanáig csak 36 százalékát, és a pénzek alig több, mint 12 százaléka ment gazdaságfejlesztési célokra.
Mind mondta, ekkora pénzt odahagyni súlyos hiba, éppen ezért a kamara számára is meghatározó lesz, hogy az unió következő, 2020-ig tartó költségvetési időszakában hogyan osztják majd el a forrásokat. Hozzátette: az lenne a kívánatos, hogy az uniós pénzek döntő hányada a gazdaságban hasznosuljon.
Parragh László szerint az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a területi kamarák befolyása, és ez – reményeik szerint – a következő négy évben tovább fog nőni, mivel már a kormányzat is felismerte, hogy modern, európai kamarai hálózat nélkül nem tudja megszervezni a gazdaságot. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tisztújításán ismét Bihall Tamást választották a megyei kamara elnökének.
Parragh szerint óriási előrelépést hozhat a munkahelyvédelmi akcióterv
Parragh László még júliusban beszélt arról, hogy a kormány munkahelyvédelmi terve óriási előrelépés a magyar kis- és középvállalatok támogatásában, és túlmutat a munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés kérdésen. Mint mondta: arra számít, hogy a reálgazdaságban tovább folytatódhat a 2010 óta tartó pozitív foglalkoztatottsági trend. Idén június–augusztusban tovább folytatódott a foglalkoztatottak számának 25 hónapja tartó emelkedése az előző év azonos időszakához viszonyítva – emeli ki pénteki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium a Központi Statisztikai Hivatal közölt munkaerő-piaci adatai kapcsán.
Munkahelyvédelmi akcióterv
Orbán Viktor miniszterelnök július 2-án tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet jelentett be napirend előtti felszólalásában a parlamentben. Szijjártó Péter államtitkár közlése szerint a tranzakciós illetékből fedezi a kormány a munkahelyvédelmi program egy részét. A költségek harmadát, mintegy százmilliárd forintot, a jegybank befizetései adják.
