Illés Zoltán elmondta: eddig a felszíni vizeket elvezették, ezután pedig – ha van csapadék – meg kell tartani. Könnyen elárasztható területekből, lapályokból azonban ma már csak nagyon kevés van, ezért szükséges víztározókat is építeni. A politikus azt mondta, körülbelül 100-150 záportározót és 8-12 nagyméretű víztározót kell építeni az országban az aszály enyhítésére, a beruházásokat pedig össze kell fűzni a vidék általános fejlesztésével. A kormány vízstratégiájának újabb állomása az öntözési hivatal létrehozása, amely az összes járásban képviseltetné magát és végezné az aszállyal szembeni küzdelmet. Ez körülbelül 1,5 milliárd forintba kerülne.
Jön a meteorológiai törvény
Az intézmény az elkövetkező kormányülések témája lesz, és ha zöld utat kap, már a jövő év elején létrejöhet. Az államtitkár rámutatott, eddig az öntözés nem volt állami feladat, a vízügyi társulások végezték ezt a munkát, működésük azonban az utóbbi években rengeteg visszásságot vetett fel, ezért a kormány hamarosan dönt megszűnésükről, és a vízügyi igazgatóságok, illetve az öntözési hivatal vennék át a társulások feladatait. A feladatok költsége körülbelül 4-5 milliárd forint, amelyet az állam állna – hangzott el.
Illés Zoltán bejelentette azt is, hogy már több tárcaközi egyeztetés zajlott egy meteorológiai törvény megalkotásáról, amely a tervek szerint 2013. január elején lépne hatályba.
1901 óta nem volt ekkora szárazság
Dunkel Zoltán azt mondta: 1901 óta az idei volt a legszárazabb év (az adatokat augusztusig vizsgálták). Ez alapján arra lehet következtetni, hogy nem egyszeri anomáliáról, hanem hosszú távú eltolódásról van szó, mintha „megváltozott volna a légköri cirkulációs rendszer”.
Rámutatott: az állhat a háttérben, hogy az utóbbi évben – az éghajlatváltozás hatására – nagyon kiterjedté vált a szaharai magas nyomású levegő, ezért észak felé tolódott a csapadékot hozó zóna. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet már csapadékos időszak, de a szárazság akár el is húzódhat.
