A miniszter kifejtette: Magyarországon 400 millió köbméterrel kellene növelni a tározókapacitást. Középtávon mintegy 120 tározó megépítésének vagy bővítésének van realitása, ennek költsége 46 milliárd forint. Hozzátette: a jelenlegi 100 ezer hektárnyi öntözött mezőgazdasági terület nagyságát 15-20 év alatt 2 millió hektárra kell növelni.
A saját erőt és az állami önrészt a következő uniós költségvetési időszakban a Magyarország által elnyerhető közösségi források egészíthetik ki. A közösségi agrárpolitika (KAP) ugyanis egyre inkább környezetvédelmi irányultságot vesz, így megnyílik az út például az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az innováció terén benyújtandó pályázatokra – hangoztatta Fazekas Sándor, kiemelve, hogy uniós szinten a KAP két pillére 281 milliárd, illetve 89 milliárd eurós forrást tartalmaz.
A kormány elfogadta az előterjesztést
Emlékeztetett arra, hogy a kormány elfogadta a nemzeti vízgazdálkodási, öntözési és aszálykezelési stratégia kidolgozásáról szóló előterjesztést. Eszerint a jövő év közepére el kell készíteni egy olyan átfogó szakmai anyagot, amely konkrét cselekvési határidőket és pontos költségeket is tartalmaz. A miniszter fontosnak nevezte az öntözési hivatal létrehozását, mert véleménye szerint intézményes keretek között hatékonyabban lehet összefogni az ágazat szakmai munkáját.
Fazekas Sándor a jelen lévő mintegy ötven polgármester kérdéseire válaszolva kitért arra: a jövőben is terveznek a magyar alma népszerűsítéséhez hasonló kampányokat, ha egy-egy területen a termelőknek értékesítési problémái akadnának. „Mindent el tudunk adni, minden terménynek találunk piacot” – hangoztatta.
Az egész napos szakmai tanácskozáson a Tisza-tó környéki települések vezetői, valamint vízügyi igazgatóságok és társulatok szakemberei vitatták meg a helyben felvetődő, a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket. A kilencedik alkalommal megrendezett fórum a már hagyományos díjátadással zárult: az év Tisza-tavi polgármestere a tiszabábolnai Hencz Zsolt (független) lett, míg a régió legjobb alpolgármesterének a balmazújvárosi Koroknai Imrét, legjobb jegyzőjének pedig a tiszaroffi Vankóné Jekli Anikót választották meg a helyi lakosok.
