A stratégia célja a kutatás-fejlesztési ráfordítások növelése a GDP 1,8 százalékára az évtized végére. Tavaly a hazai GDP 1,2 százalékát tették ki az ilyen célú kiadások, szemben az 1,9 százalékos uniós átlaggal – jegyezte meg az államtitkár.
Cél, hogy 2020-ra Magyarországon a kutatók összlétszáma a jelenlegi 37 ezerről 56 ezerre emelkedjen, valamint 30 új, globális nagyvállalati kutatás-fejlesztési központ telepedjen le az országban, 30 nagyobb kutatási és technológiai műhely lépjen be a „világelitbe” és 300 kutatás-fejlesztésre támaszkodó, gyors növekedésre képes kisvállalat lépjen ki sikerrel a nemzetközi piacra.
Deák Csaba, a Nemzeti Innovációs Hivatal stratégiai elnökhelyettese közölte: a Kormány.hu weboldalon elérhető tervezethez bárki elküldheti észrevételeit, javaslatait, illetve személyesen is elmondhatja véleményét a december 4-éig tartó konzultációkon.
Növekvő szerepben az innováció
Cséfalvay a Financial Times brit pénzügyi lap online kiadásában megjelent cikkében mutatta be a fejlett technológia szektor innovációs tevékenységének növekvő szerepét a magyar gazdaságban. A kutatás-fejlesztési területeken dolgozók számában a legnagyobb növekedés a gyógyszeriparban volt tapasztalható az elmúlt években – mutatott rá.
A Budapesten megrendezett kibertér-konferencián nemzetközi nyilvánosságot kaptak a magyar informatikai eredmények. Mint Cséfalvay Zoltán államtitkár a rendezvényt értékelve hangsúlyozta: az innováció támogatása Európa talpra állítása és globális versenyképességének fokozása szempontjából egyaránt fontos.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!