Hazánk nagyot lépett előre a kutatás-fejlesztésben

Elmúltak azok az idők, amikor a kelet-európai térséget csak "kihelyezett munkapadnak" titulálták – fejtette ki a Financial Timesban Cséfalvay Zoltán.

A digitális hálózatok biztonságos és szabad felhasználásának technikai, együttműködési és politikai kérdéseivel foglalkozó, október elején megrendezett, második nemzetközi kibertér-konferencián Orbán Viktor miniszterelnök a határok nélküli digitális világ szabadságeszmét terjesztő szerepére hívta fel a figyelmet, William Hague brit külügyminiszter pedig a nemzetközi együttműködés és kooperáció erősítésének fontosságát hangsúlyozta a hálózati biztonság megerősítése és a kiberbűnözés elleni intézkedések hatékonyságának fokozása érdekében.

A rendezvényen számos magyar informatikai fejlesztést mutattak be. Ilyen volt például a mobil eszközök közötti zeneszámmegosztást lehetővé tévő Mixgar, valamint a természettudományos oktatást segítő eszköz, a WebCam Laboratory. Az eseménysor betetőzéseként sor került Budapesten a dizájn hétre, amelyen a legkreatívabb magyar dizájnerek mutatkoztak be, mellettük néhány európaival.

A gyógyszeriparban volt a legnagyobb növekedés

Az említett rendezvények példái alapján Cséfalvay Zoltán cikkében hangsúlyozta, hogy már elmúltak azok az idők, amikor a kelet-európai térséget csak „kihelyezett munkapadnak” titulálták és nyugat-európai vállalatok bedolgozójának tekintették. A világ egyik leginnovatívabb óriásvállalata, a svéd Ericsson például összesen 1700 magyarországi alkalmazottjának 70 százalékát a budapesti kutató-fejlesztő központjában foglalkoztatja.

A kutatás-fejlesztési területeken dolgozók számában a legnagyobb növekedés a gyógyszeriparban volt tapasztalható az elmúlt években – mutatott rá Cséfalvay Zoltán. Jelenleg a kutatás-fejlesztési beruházások egyharmadát gyógyszeripari vállalatok hajtják végre Magyarországon.

Az elért növekedés ellenére a kutatás-fejlesztési területeken foglalkoztatottak száma még mindig viszonylag alacsony a termelésben dolgozókhoz képest, ezért annak érdekében, hogy a kelet-közép-európai térség fel tudjon zárkózni Európa „magjához”, elengedhetetlenül fontos javítani a kutatási és innovációs tevékenység feltételeit.

Biztosítani kell a finanszírozási feltételeket

Egy erős innovációs kultúra létrehozásához biztosítani kell annak finanszírozási feltételeit. Az Európai Unió a 2020-ra kitűzött 3 százalékos céllal szemben a GDP mindössze 1,9 százalékát fordítja kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozására, míg az Egyesült Államok 2,7 százalékot, Japán pedig 3,4 százalékot.

Kelet- és Közép-Európának is fel kell nőnie a feladathoz, és Magyarország ennek keretében már nagy lépéseket tett előre: tavaly az ezredforduló óta a legmagasabbat, a GDP 1,2 százalékát fordította kutatás-fejlesztési finanszírozásra – ami persze még elmarad az uniós átlagtól.

Az innováció támogatása Európa talpra állítása és globális versenyképességének fokozása szempontjából egyaránt fontos. A következő, 2014–2202-as költségvetési periódus közeledtével kulcsfontosságú, hogy az EU szélesebb körű részvételt tegyen lehetővé a közösségi támogatást élvező projektekben, és támogassa a kooperációt és együttműködést az innovációs központok, illetve a kelet- és közép-európai országok között – fejtette ki Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a Financial Times online kiadásában.