A Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara az alapanyag-termelőktől kezdve a feldolgozókon át a nagykereskedőkig tömöríti majd az ágazat valamennyi szereplőjét – mondta a fideszes országgyűlési képviselő egy gazdafórum szünetében tartott sajtótájékoztatón.
A jelenleg 11 ezer önkéntes tagot összefogó kamara helyett várhatóan 300-400 ezer közötti létszámú – kötelező tagságú – köztestület jön létre. A közelgő november 30-i határidő előtt 200 ezren már eleget tettek nyilvántartási kötelezettségüknek, és 150 ezren befizették az egyszeri, 5 ezer forintos regisztrációs díjat is – közölte az elnök. Hozzátette: aki ezt elmulasztja, az kizárja magát a kamarai választásokból. A kamara értékes szolgáltatásokat kíván majd nyújtani tagjainak. A tanácsadói hálózat elsősorban a kis- és közepes vállalkozóknak adhat majd segítséget, a nagyobb cégek pedig a külpiacra jutáshoz kaphatnak támogatást – ismertette.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke hangsúlyozta: az új kamara lesz az első, a magyar agrárium teljes vertikumát összefogó önkormányzati szerv. A politikus hangsúlyozta: jelenleg a változások időszakát éljük, folyik a vita az Európai Unió új, 2014 és 2020 közötti költségvetéséről, valamint az átalakuló közös agrárpolitikáról. Az agrárkamara létrehozása, a mezőgazdasággal kapcsolatban születő jogszabályok célja, hogy működőképes birtokrendszer alakuljon ki, és segítse a magyar gazdákat abban, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokat maradéktalanul föl tudják használni.
A földtörvény elfogadását követően a kormány tervezi az üzemméretet és az integrációt szabályozó jogszabály megalkotását. Ez utóbbi célja az lesz, hogy a gazdák saját maguk hozhassák létre integrációjukat, és a helyben megtermelt jövedelem ott is maradjon – hangsúlyozta a politikus. Jakab István kiemelt feladatnak nevezte a közraktári rendszer újjáélesztését, amely az éven belüli finanszírozás fontos eleme lehet.
