A vállalkozásoktól 160 milliárd származott, 130 milliárd állami, a többi európai uniós, illetve külföldi vállalati forrás – közölte Cséfalvay Zoltán a Nemzeti Kutatás–fejlesztési és Innovációs Stratégia egy hónapos konzultációsorozatának első állomásán, a Debreceni Egyetemen (DE). Elmondta azt is, hogy a stratégia szerint 2020-ra a GDP 1,8 százalékára kell növelni a K+F-ráfordítást.
56 ezer kutató lenne optimális
Megjegyezte ugyanakkor, hogy jelenleg az EU-ban 1,9 százalék ez az arány, ehhez kell a hazai szintet közelíteni. A stratégia ennek kapcsán azt tűzi ki célul, hogy 2020-ig 30 nagyobb kutatási-technológiai műhely – egyetemi tanszék, akadémiai kutatóhely, vállalati kutatási centrum – lépjen be a világelitbe, mondta Cséfalvay Zoltán. „Jelenleg 37 ezer kutató van Magyarországon, számukat ahhoz, hogy az előbbi célt elérjük, 56 ezerre kell növelni.”
Cséfalvay Zoltán szerint el kell érni továbbá, hogy 30 új globális nagyvállalati kutatási–fejlesztési központ telepedjen le Magyarországon, 30 hazai technológiaigényes középvállalat jelenjen meg a térségben, és 300 kutatás–fejlesztésre támaszkodó kisvállalat lépjen ki a nemzetközi piacokra.
Meg kell teremteni a feltételeket
Az államnak ebben elsődlegesen az a feladata, hogy olyan környezetet, ökoszisztémát hozzon létre, amelyben a kutatás–fejlesztéssel foglalkozó közintézmények és vállalatok, valamint az innovatív vállalkozások egyaránt képesek fejlődni és növekedni – mondta a fórumon Cséfalvay Zoltán.
Fábián István, a DE rektora a nemzeti K+F három pilléréről, a tudás előállításáról, áramlásáról és felhasználásáról beszélt több helyi, egyetemi példát említve. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „nem létezik magas színvonalú K+F magas színvonalú felsőoktatás nélkül”, amit viszont finanszírozni kell. A rektor szerint a Debreceni Egyetem erejét, innovációs sikereit annak köszönheti, hogy autonóm döntéseket tudtak hozni.
Növekvő szerepben az innováció
Cséfalvay a The Financial Times brit pénzügyi lap netes kiadásában megjelent cikkében mutatta be a fejlett technológiai szektor innovációs tevékenységének növekvő szerepét a magyar gazdaságban. A K+F-területeken dolgozók számában a legnagyobb növekedés a gyógyszeriparban volt tapasztalható az elmúlt években – mutatott rá.
A Budapesten megrendezett kibertér-konferencián nemzetközi nyilvánosságot kaptak a magyar informatikai eredmények. Mint az államtitkár a rendezvényt értékelve hangsúlyozta: az innováció támogatása Európa talpra állítása és globális versenyképességének fokozása szempontjából egyaránt fontos.
Nincsenek előírt feladatok
Fiatal feltalálók és kutatók számára hirdette meg a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) az Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal közösen a 22. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt. A megmérettetés abban különbözik az egyéb tanulmányi versenyektől, hogy itt nincsenek előírt feladatok, a résztvevőknek maguknak kell meg nem oldott kérdéseket, problémákat felvetniük, majd megoldást találniuk rájuk – mondta el a verseny keddi meghirdetésén Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnöke. A versenyen 1992. október 1. és 1999. augusztus 31. között született fiatalok vehetnek részt műszaki, természettudományos és informatikai témájú pályaművekkel.
