Az államtitkár közlése szerint a magyar kormány álláspontja egybeesik a többi eurózónán kívüli állam véleményével, sőt néhány euróövezeti ország is osztja ezt az álláspontot. A kormány megtárgyalta a kérdést, döntést nem hozott, de rögzítette aggályait a bankunió létrehozásával kapcsolatosan – tette hozzá. Kijelentette: Magyarországnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy az európai bankválság megoldódjon és a gazdaság stabilizálódjon, de ez „nyilván nem mehet az eurózónán kívüli államok stabilitásának kárára”. A kormány minden olyan javaslatot támogat, ami az egyenlő bánásmódot és a jogok és kötelezettségek egyensúlyát tartalmazza – tette hozzá.
Aggályosak a bankunióba való belépés lehetőségei
Pleschinger Gyula emlékeztetett: az Európai Bizottság által kidolgozott javaslatcsomag elsősorban az eurózóna országaira vonatkozik, de a közös valuta térségén kívül álló országok is csatlakozhatnak az Európai Központi Banknál létrehozandó közös európai bankfelügyeleti rendszerhez. Mint mondta, az EKB elsősorban a rendszerszinten jelentős bankokat, illetve az uniós támogatásban részesülő bankokat felügyelné. A frankfurti székhelyű szervezet a helyi bankfelügyeleteken keresztül látná el a többi pénzintézet felügyeletét – tette hozzá.
Zöld lámpa a bankuniónak
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke október 19-én jelentették be: január 1-jéig elkészül az eurózóna közös bankfelügyeletének jogi keretrendszere, a gyakorlati megvalósításon pedig 2013 folyamán kezdenek dolgozni.
A tanács elnöke ismertette, hogy a júniusi csúcson javasoltaknak megfelelően az eurózóna közös bankfelügyeletének központja az Európai Központi Bank (EKB) lesz, ugyanakkor ennek bizonyos elvek szem előtt tartásával kell megvalósulnia.
A magyar kormányfő a Brüsszelben meghozott döntés kapcsán úgy vélekedett: hazánknak el kell kerülnie, hogy a bankunió kérdésében méltánytalan helyzetbe kerüljön.
Az államtitkár elmondta: a kormány aggályosnak tartja az euróövezeten kívüli államok számára fenntartott belépési lehetőség körülményeit. Ez egyenlőtlen helyzetet teremt, hiszen nem biztosítja az euróövezeti államokkal azonos jogokat és kötelezettségeket – tette hozzá. A kormány szerint aggályos az is, hogy az állandó euróövezeti mentőalap, az ESM csak az euróövezeti államok pénzintézetei számára lenne végső menedék. Ezáltal sérülhet az egységes piac elve is, hiszen azok a bankok, amelyek mögött ott áll az ESM, olcsóbban jutnának hitelhez – mondta Pleschinger Gyula.
Kevesebb hatáskör
A kormány szerint megoldatlan a határokon átívelő tevékenységgel rendelkező bankok esetében az anya- és a befogadó országok hatóságai közötti együttműködés is. Felvetődhet annak veszélye, hogy az egyes országokban lévő bankokat fiókká nyilvánítják az anyavállalatok, és így a befogadó országok felügyeleti hatóságai jóval kevesebb hatáskörrel bírnak majd – tette hozzá. Elmondta továbbá: nincs kellőképpen kidolgozva az Európai Bankfelügyeleten (EBA) belüli, illetve az EKB új hatásköreinek esetében a döntéshozatal mechanizmusa. „Úgy tűnik, hogy most az EKB-nak per definitionem többsége van a szavazásoknál, és az euróövezeten kívüli államok így hátrányba kerülhetnek” – tette hozzá.
Pleschinger Gyula szerint a kormánynak a változtatások végrehajtásának sebességét illetően is aggályai vannak, hiszen az EKB már 2013. január 1-jétől elindítaná bankfelügyeleti hatáskörét. Az államtitkár elmondta: a kormány el tudja fogadni az Európai Bizottságnak a betétvédelmi alappal kapcsolatos alapelveit, és egyetért a tőkekövetelmények módosított szabályaival is. Leszögezte: a kormány a javaslat összes építőelemét egy egységes rendszerben kezelve szeretné látni, és akkor lehet dönteni a rendszerhez való csatlakozásról.
További bizottsági témák
Az Országgyűlés ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága hétfői ülésén alkalmasnak találta a települési fenntartásban működő szociális és gyermekvédelmi intézmények állami átvételéről szóló törvényjavaslatot.
A parlament fogyasztóvédelmi bizottsága hétfői ülésén általános vitára alkalmasnak találta a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel (MÁV-ÁBE) kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról, valamint az egyes törvényeknek a pénzügyi jogok biztosával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatokat.
