Még nem szorítja az idő a pénzügyminisztereket

Többek között a bankunió részleteiről és a gazdasági kormányzás szorosabb összehangolásáról szóló javaslatokról tanácskoznak kedden az EU pénzügyminiszterei.

A másik vitatott kérdés a diplomata szerint az, hogy milyen gyorsan álljon fel és lásson munkához az SSM. Angela Merkel német kancellár ezt rendszeresen úgy fogalmazza meg, hogy a sebességnek nem szabad a minőség rovására mennie.

Az EKB szerepe

Nincs egyetértés egyelőre abban sem, hogy pontosan hogyan oszoljon meg a felügyeleti tevékenység az EKB és a jelenleg is működő, tagállami bankfelügyeletek között, hogy miként „lesz a hatezer mégsem hatezer” – utalt a forrás a bizottság szeptemberi javaslatára, miszerint az SSM-nek az eurózóna összes, igen nagyszámú, körülbelül hatezer pénzintézetét felügyelnie kellene.

„Ezek nélkül nincs general approach”, azaz általános megközelítés, vagyis megállapodás – szögezte le a diplomata, aki lehetséges szcenáriónak tartja azt, hogy az EKB csak a közös pénzből kisegített és a rendszerszintű kockázatot jelentő bankok felügyeletét látná el közvetlenül, a többi pénzintézet esetében delegálná a mostani felügyeleteknek a feladatot, és csak rendkívüli esetben vonná magához azt.

Védőháló és egyensúly

A forrás szerint az eurózóna tagországai úgy vélik, hogy az övezeten kívüli országok ráadásul úgy akarnak részesülni az Európai Stabilitási Mechanizmus jelentette védőháló előnyeiből, hogy közben nem akarnak kötelezettséget vállalni. A diplomata szerint viszont ez nem így van, az eurózónán kívüli országok a jogok és kötelezettségek egyensúlyát hangsúlyozzák. A forrás azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy minden most készülő javaslat egy olyan forgatókönyvvel számol, amelynek értelmében hosszú távon Nagy-Britannia az egyetlen olyan ország, amely sosem csatlakozik az euróövezethez, vagyis az egyetlen, amely tartósan, „örökre” kívül marad az övezeten.

A diplomata rámutatott, hogy van olyan ország is, amely hatástanulmány híján azt szeretné, hogy az Európai Bizottság folyamatosan kövesse figyelemmel, hogy milyen hatással van az egységes piacra az, hogy az eurózóna bankjai adott esetben közvetlenül az ESM-hez fordulhatnak segítségért, míg az övezeten kívüli országok pénzintézetei ezt nem tehetik meg. Más országok viszont teljesen kizárnák a bizottságot a felügyeletből – ismertette konkrét ország említése nélkül a diplomata.