A kilátások az EU következő költségvetési ciklusára nem túl jók, mert most a napirenden szereplő költségvetések kisebb összegeket tartalmaznak, mint amennyi a jelenlegi költségvetési ciklusban rendelkezésre áll – mondta az EP-képviselő, aki Lezsák Sándorral, az Országgyűlés alelnökével közösen tartott sajtótájékoztatót. Szájer József hangsúlyozta: ez azt is jelenti, hogy Magyarország is nehéz helyzetben van, ezért „a miniszterelnöknek és a kormánynak is fel van adva a lecke, hogy milyen módon tudja megvédeni a támogatásokat és a forrásokat”.
November 23-án nem sikerült megállapodni az Európai Unió következő hétéves ciklusának költségvetéséről. Orbán Viktor miniszterelnök a döntésről úgy nyilatkozott: számunkra előnyösebb, hogy nem jött létre megállapodás. Véleménye szerint az európai elvvel ütközik bármilyen olyan javaslat, amelyben ezek a szegényebb térségek pénzt veszítenek, miközben a náluk jobb helyzetben lévő régiók nyernek. Legközelebb jövőre lesz lehetőség tárgyalni ezekről a kérdésekről.
Hazánk 14 uniós tagállammal együtt kinyilvánította, hogy nem ért egyet az Európai Bizottság keretköltségvetés-tervezetével, amely jelentősen, 20-30 százalékkal rövidítette volna meg a kohéziós forrásokat, a felzárkóztatásra fordítható összeg pedig csütörtök éjszakáig minden egyes javaslattal csökkent.
Martonyi János külügyminiszter november 27-én Regensburgban azt mondta: az EU Duna Régió Stratégiáját nem lehet megvalósítani erős, hatékony és megfelelően finanszírozott kohéziós politika nélkül.
A nemzeti agrárstratégia hatékony megvalósítása nem képzelhető el a hazai agrárkutatás elméleti útmutatásai és gyakorlati eredményeinek hasznosítása nélkül – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter még november 22-én.
A politikus három tételt emelt ki, melyek Magyarország számára alapvető fontosságúak: a mezőgazdasági, a felzárkóztatási, valamint a kutatási és fejlesztési támogatásokat, melyek közül az első kiemelt jelentőségű. Hangsúlyozta: a kormány határozott álláspontja, hogy a mezőgazdasági támogatások teljes egészében maradjanak meg, valamint a felzárkóztatási források se csökkenjenek, mert ezek biztosítják a vidék és az ország felzárkóztatását. Szájer József emlékeztetett arra, hogy Magyarország jelentős kutatóbázissal rendelkezik, azonban önmagában nagyon gyakran nem tudja a kutatási és fejlesztési forrásokat igénybe venni, csak gazdagabb és fejlettebb országokkal összefogva, ennek ellenére fontos volna, hogy ez a forrás se csökkenjen.
Erős ellenállás
Az EU 2014-től induló költségvetési ciklusát előkészítő tárgyalásokon a mezőgazdasági, valamint a felzárkóztatási támogatások területén nagyon erős az angolok ellenállása – mondta az EP-képviselő, hozzátéve, hogy ebben a vitában a korábbi magyar kormányok súlyos hibáit is felhasználják érvként. Szájer József beszélt arról is, hogy mi történik akkor, ha az Európai Unió 27 tagországának nem sikerül megállapodni a következő hétéves ciklus költségvetéséről. Abban az esetben az Európai Unió szabályai szerint az előző évi költségvetést kell folytatni, mely a jelenlegi tervekhez képest, jelen pillanatban nagyobb tételeket jelentene – fogalmazott a fideszes politikus.
Fellendülés
A EP-képviselő fontosnak nevezte, hogy legyen megállapodás, mert „egy idő után hiába vannak kötelezettségek, leáll a finanszírozás”. Szájer József az EU által biztosított források jelentőségét hangsúlyozta, mert „szinte minden fejlesztés, ami Magyarországon történik, az közösségi forrást igényel”. Emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány 2010 óta sokat tett azért, hogy az uniós forrásokat könnyebb legyen igénybe venni, valamint leszűkítette a támogatások körét azokra a területekre, melyek valóban a gazdaság fellendítését szolgálják.
A presztízsberuházások helyett a gazdaságot beindító támogatásokra koncentrál a jelenlegi kormány, vagyis a munkahelyteremtés került előtérbe – tette hozzá. Szájer József ennek hatásaként értékelte, hogy a támogatások igénybevétele jelentősen felgyorsult, sikerült behozni azt a lemaradást, amit a korábbi kormányok okoztak.
Lezsák Sándor az EP-képviselő segítségét kérte a magyar libatenyésztők elleni támadás kapcsán, mely választókörzetében is több ezer családot érint. Elmondta, hogy két külföldi napilapban is „hamis képet” mutatva, alaptalanul vádolták a magyar libatenyésztőket a tartási és egyéb tenyésztési körülmények miatt, melyeknek az a céljuk, hogy ne vásároljanak Magyarországról libamájat és egyéb feldolgozott termékeket.
