2013-ban is töretlen lesz a foglalkoztatásbővülés

2013-ban is tartható a tavalyihoz hasonló, 30 ezres körüli foglalkoztatásbővülés – közölte Czomba Sándor.

A kamara a társaságok által várt mellett egy valószínűsíthető forgatókönyvet is közölt, e szerint a mezőgazdaságban a cégek által vártnál nagyobb, 1,8 százalékos visszaesés lehet a foglalkoztatásban idén, a kereskedelemben 0,4, a gazdasági szolgáltatások területén pedig 0,8 százalék lehet a csökkenés. Az ipar–építőipar területén csak félszázalékos emelkedéssel számol az MKIK, de a döntően nem exportra termelő cégeknél 1,1 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tart.

Kockázatok

A felmérésből kiderül, hogy a vállalatok többsége, 50-60 százaléka a munkahelyek megtartásával számol idén, vagyis sem bővíteni, sem elbocsátani nem szeretne; pontos adatokat nem közölt a kamara. A nemzetközi kockázati tényezők között említette az MKIK elnöke, hogy az Európai Unió egészében fennáll idén a gazdasági visszaesés veszélye, és hogy az eszkalálódó euróválság negatívan hat az uniós országok növekedési és foglalkoztatási kilátásaira. Parragh László felhívta a figyelmet arra is, hogy a belső kereslet várhatóan gyenge marad 2013-ban, emellett elhúzódó recesszióval kell számolni, az exportpiacok zsugorodnak, valamint korlátozott és drága a hitelhez jutás.

A magyarországi kockázati tényezők között említette meg a kamara vezetője, hogy a beruházások volumene jelentősen mérséklődhet, hiányoznak a beruházások feltételei, valamint a vállalatvezetők részéről bizalomvesztés tapasztalható a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt.

Parragh László hangsúlyozta, hogy az MKIK támogatja azt a politikát, amely visszahoz bizonyos társadalmi csoportokat a munka világába, bár ez nem működhet hosszú távú foglalkoztatáspolitikaként. Kitörési pontot a kamara szerint a felnőttképzés jelenthet.

Kedvezőbb a magyar adat

Czomba Sándor kiemelte, hogy az őszi adatok alapján a 10,6 százalékos magyarországi munkanélküliségi ráta kedvezőbb a 10,8 százalékos uniós rátánál. Kifejtette: a kormányváltáshoz képest jelenleg 160 ezerrel dolgoznak többen hazánkban, ebből 100 ezren teljes munkaidősök, a többiek részmunkaidősök. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy érdemi gazdasági növekedés nélkül a foglalkoztatás számottevő bővülése sem várható, így idén a munkahelyek megtartása is fontos cél. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében éppen a legveszélyeztetettebb csoportok, vagyis a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a szakképzetlenek helyzetét szeretnék stabilizálni a munkahelyeken – jelezte az államtitkár.

Szerdán Kara Ákos, a parlament foglalkoztatási bizottságának fideszes alelnöke hangsúlyozta, idén a munkahelyvédelmi akciótervvel és a bérkompenzációval együtt mintegy 450 milliárd forintot biztosítanak a foglalkoztatás támogatására.

Bérkompenzáció a köz- és a versenyszéfárba

Január 3-án a kormány rendeletet fogadott el a közszférában és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél dolgozók 2013-as kompenzációjának részletszabályairól, mely biztosítja a nettó, kézhez kapott rendszeres kereset szinten tartását azoknál a foglalkoztatottaknál, akiket a 2011. és a 2012. évi adó- és járulékváltozások egyébként hátrányosan érintenének.

Czomba Sándor decemberben a versenyszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjáról kifejtette: a vállalkozási és a nonprofit-szférában fennmarad a bérkompenzációs adókedvezmény 2013-ban is. A már 2011 végén meghirdetett szabály szerint 2013-ban csökkenő mértékben havi bruttó 135 000 forint munkabér alatt lesz érvényesíthető az adókedvezmény a 2012. évi 190 000 forinttal szemben.

Segítenek a nehéz helyzetben lévő cégeken

A gazdasági tárca azt szeretné, ha a nehéz helyzetű ágazatokban működő cégek márciusban egy összegben kapnák meg a minimálbér-emelési támogatást – mondta Czomba Sándor. A 2013-as bérmegállapodásban az szerepel, hogy 11 nehéz helyzetben lévő ágazatban – ahol több mint 250 ezer munkavállaló dolgozik – a kormány 2013 első félévében átvállalja a minimálbér-emelés költségeit és az emelésre eső járulékköltségeket is a cégektől.

Az érintett ágazatok a kiskereskedelem, a speciális szaképítés, az épületek építése, az élelmiszergyártás, a textil-, a ruha- és a bőripar, a fafeldolgozás, a bútorgyártás, valamint a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás.

Czomba Sándor elmondta, hogy a minimálbér-emelési támogatáshoz törvényt és rendeletet kell módosítani, de a minisztérium célja, hogy ez minél előbb megvalósuljon. A költségvetésben 10 milliárd forint áll rendelkezésre e cégek támogatására.

A minimálbér idén 93 000-ről 98 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedett.