A bérkompenzáció idén a versenyszférában 64 milliárd, a közszférában pedig 87 milliárd forintból valósul meg – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A politikus egy csütörtöki sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyen ismertették a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK-GVI) 2013-ra vonatkozó munkaerő-piaci prognózisát.
Többen terveznek létszámnövelést, mint elbocsátást
Parragh László, az MKIK elnöke a felmérésről elmondta: a tavaly ősszel megkérdezett mintegy 6800 cégből 14 százalékponttal többen terveznek létszámnövelést 2013-ban, mint elbocsátást. Hozzátette, hogy tavaly csak 11 százalékpont volt ez az arány, és ez nagyjából teljesült is év közben.
Czomba Sándor kiemelte: várakozásaik szerint a nehézségek ellenére is tartható a tavalyihoz hasonló, 30 ezres körüli foglalkoztatásbővülés 2013-ban.
2012 lépései
Munkahelyvédelem, adókedvezmények, beruházásbővítés – sokat hallottuk ezeket a fogalmakat 2012-ben. A kormány munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett, majd több nagy céggel stratégiai megállapodásokat kötött, mindezt azért, hogy tovább emelkedjen a foglalkoztatás, és bekövetkezhessen a várt gazdaságpolitikai fordulat – olvassa el az MNO összefoglalóját!
Az MKIK elnöke a felmérésről kifejtette: az eredmények reprezentatívnak tekinthetők földrajzi és gazdaságszerkezeti szempontból is. A belföldi piacra termelő cégek optimistábbak, de fennáll a veszély, hogy a többletjövedelmet a középosztály nem fogyasztásra, hanem hiteltörlesztésre költi vagy megtakarítja – hívta fel a figyelmet.
Forgatókönyvek
Ismertette, hogy a vállalatok válaszai alapján körülbelül egyszázalékos foglalkoztatásbővülés várható a versenyszférában 2013-ban. A mezőgazdaságban tevékenykedő cégek 1,4 százalékos csökkenést, az ipari és építőipari vállalatok együtt ugyanekkora bővülést várnak. A kereskedelemben és a gazdasági szolgáltatások terén 0,6, illetve 0,9 százalékos növekedést várnak a társaságok. A döntően exportra termelő cégek 0,8, a főként nem exportra termelők pedig egyszázalékos növekedésre számítanak.
A kamara a társaságok által várt mellett egy valószínűsíthető forgatókönyvet is közölt, e szerint a mezőgazdaságban a cégek által vártnál nagyobb, 1,8 százalékos visszaesés lehet a foglalkoztatásban idén, a kereskedelemben 0,4, a gazdasági szolgáltatások területén pedig 0,8 százalék lehet a csökkenés. Az ipar–építőipar területén csak félszázalékos emelkedéssel számol az MKIK, de a döntően nem exportra termelő cégeknél 1,1 százalékos növekedést is elképzelhetőnek tart.
Kockázatok
A felmérésből kiderül, hogy a vállalatok többsége, 50-60 százaléka a munkahelyek megtartásával számol idén, vagyis sem bővíteni, sem elbocsátani nem szeretne; pontos adatokat nem közölt a kamara. A nemzetközi kockázati tényezők között említette az MKIK elnöke, hogy az Európai Unió egészében fennáll idén a gazdasági visszaesés veszélye, és hogy az eszkalálódó euróválság negatívan hat az uniós országok növekedési és foglalkoztatási kilátásaira. Parragh László felhívta a figyelmet arra is, hogy a belső kereslet várhatóan gyenge marad 2013-ban, emellett elhúzódó recesszióval kell számolni, az exportpiacok zsugorodnak, valamint korlátozott és drága a hitelhez jutás.
A magyarországi kockázati tényezők között említette meg a kamara vezetője, hogy a beruházások volumene jelentősen mérséklődhet, hiányoznak a beruházások feltételei, valamint a vállalatvezetők részéről bizalomvesztés tapasztalható a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt.
Parragh László hangsúlyozta, hogy az MKIK támogatja azt a politikát, amely visszahoz bizonyos társadalmi csoportokat a munka világába, bár ez nem működhet hosszú távú foglalkoztatáspolitikaként. Kitörési pontot a kamara szerint a felnőttképzés jelenthet.
Kedvezőbb a magyar adat
Czomba Sándor kiemelte, hogy az őszi adatok alapján a 10,6 százalékos magyarországi munkanélküliségi ráta kedvezőbb a 10,8 százalékos uniós rátánál. Kifejtette: a kormányváltáshoz képest jelenleg 160 ezerrel dolgoznak többen hazánkban, ebből 100 ezren teljes munkaidősök, a többiek részmunkaidősök. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy érdemi gazdasági növekedés nélkül a foglalkoztatás számottevő bővülése sem várható, így idén a munkahelyek megtartása is fontos cél. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében éppen a legveszélyeztetettebb csoportok, vagyis a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a szakképzetlenek helyzetét szeretnék stabilizálni a munkahelyeken – jelezte az államtitkár.
Szerdán Kara Ákos, a parlament foglalkoztatási bizottságának fideszes alelnöke hangsúlyozta, idén a munkahelyvédelmi akciótervvel és a bérkompenzációval együtt mintegy 450 milliárd forintot biztosítanak a foglalkoztatás támogatására.
Bérkompenzáció a köz- és a versenyszéfárba
Január 3-án a kormány rendeletet fogadott el a közszférában és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél dolgozók 2013-as kompenzációjának részletszabályairól, mely biztosítja a nettó, kézhez kapott rendszeres kereset szinten tartását azoknál a foglalkoztatottaknál, akiket a 2011. és a 2012. évi adó- és járulékváltozások egyébként hátrányosan érintenének.
Czomba Sándor decemberben a versenyszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjáról kifejtette: a vállalkozási és a nonprofit-szférában fennmarad a bérkompenzációs adókedvezmény 2013-ban is. A már 2011 végén meghirdetett szabály szerint 2013-ban csökkenő mértékben havi bruttó 135 000 forint munkabér alatt lesz érvényesíthető az adókedvezmény a 2012. évi 190 000 forinttal szemben.
Segítenek a nehéz helyzetben lévő cégeken
A gazdasági tárca azt szeretné, ha a nehéz helyzetű ágazatokban működő cégek márciusban egy összegben kapnák meg a minimálbér-emelési támogatást – mondta Czomba Sándor. A 2013-as bérmegállapodásban az szerepel, hogy 11 nehéz helyzetben lévő ágazatban – ahol több mint 250 ezer munkavállaló dolgozik – a kormány 2013 első félévében átvállalja a minimálbér-emelés költségeit és az emelésre eső járulékköltségeket is a cégektől.
Az érintett ágazatok a kiskereskedelem, a speciális szaképítés, az épületek építése, az élelmiszergyártás, a textil-, a ruha- és a bőripar, a fafeldolgozás, a bútorgyártás, valamint a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás.
Czomba Sándor elmondta, hogy a minimálbér-emelési támogatáshoz törvényt és rendeletet kell módosítani, de a minisztérium célja, hogy ez minél előbb megvalósuljon. A költségvetésben 10 milliárd forint áll rendelkezésre e cégek támogatására.
A minimálbér idén 93 000-ről 98 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedett.
