A legtöbb pénzt szórakozó-, illetve vendéglátóhelyeknek kellett befizetniük, de a közforgalmú intézményekre, illetve munkahelyekre kirótt büntetések mértéke is milliós nagyságrendű volt. A közlemény emlékeztet arra, hogy tavaly január elsején lépett hatályba a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása, amely többek között megtiltotta a „nyilvános zárt helyeken” a dohányzást. A türelmi időszak idején nem bírságoltak a hatóságok, de április elseje után már nem lehetett elkerülni a büntetést. Közben az Országos Tisztifőorvosi Hivatal folyamatosan gyűjtötte a visszajelzéseket, mind a közegészségügyi felügyelőktől, mind az állampolgároktól, üzemeltetőktől. Ezek alapján 2013. január 1-jén több olyan módosítás lépett életbe, amelyek a jogszabály gyakorlati alkalmazását, az élet adta helyzetekhez való igazodást segítik – írták.
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) hatástanulmánya azt is kimutatta: a nemdohányzók védelméről szóló törvény mintegy 80 milliárd forintos tehertől szabadítja meg Magyarország lakosságát.
2012. szeptember 1-jétől már csak az elrettentő képekkel ellátott csomagolóanyagban gyárthatók a dohányáruk.
Az ÁNTSZ példaként említette, már nemcsak szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari szolgáltatást nyújtó egységek üzemeltetői dönthetnek úgy, hogy létesítményüket nemdohányzóvá nyilvánítják, hanem bármely közforgalmú intézmény számára adott ez a lehetőség. Ha így határoznak, akkor dohányzóhelyet nyílt térben sem kell kijelölniük. Új elemként pedig részletszabályozást dolgoztak ki az olyan többcélú létesítményekre, ahol egészségügyi szolgáltatás is működik (mint például egy irodaház egyik helyiségében kialakított orvosi rendelő). Ilyen helyeken ugyan kijelölhető dohányzóhely nyílt légtérben, de csak úgy, ha az az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők szokásos vagy szükségszerű útvonalától megfelelően elkülönül – olvasható az ÁNTSZ közleményében.
Közterületeken volt a legtöbb szabálysértés
Tavaly a közegészségügyi felügyelők összesen 56 ezer egységet kerestek fel, és csaknem 1200 esetben találtak valamilyen kifogásolni valót. A számok alapján a szabálysértések legnagyobb aránya közterületeken történt. Emellett a szórakoztató, vendéglátó-ipari egységekben illetve a közforgalmú intézményekben tapasztaltak még az átlagosnál több problémát az ellenőrök. Ez utóbbi kategóriába tartoznak például a bevásárlóközpontok, a sportlétesítmények és a felsőoktatási intézmények – tették hozzá.
Az ÁNTSZ tapasztalatai alapján kiemelte, „hogy a közforgalmú intézmények tulajdonosai, üzemeltetői és az állampolgárok is megértették a nemdohányzók védelméről szóló szabályozás fontosságát, támogatják azt és alapvetően jogkövető magatartást tanúsítanak”. Ráadásul mint írták, az elmúlt egy évben több olyan történet is eljutott hozzájuk, amelyekben állampolgárok arról számoltak be: éppen a szabályok változása késztette őket arra, hogy abbahagyják a dohányzást.
A parlament 2012. szeptember 11-én fogadta el a trafiktörvényt, így állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme 2013. július 1-jétől, az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak. A trafiktörvény nagyjából hétezer dohánybolt létrejöttével számol.
A szeptemberben elfogadott trafiktörvény decemberi módosításával lottót és sorsjegyet is árulhatnak a jövő nyáron létrejövő dohányboltok Magyarországon. Egy törvénymódosítással az Országgyűlés létrehozta a befektetői letelepedés jogintézményét.
