Jöhetnek a befektetők, lottózhatunk a trafikban – szavaz a parlament

Legalább 250 ezer eurónyi, államkötvénybe fektetett értékpapír után járhat letelepedési engedély. Sorsjegy és sportfogadás is lesz a dohányboltokban.

NT
2012. 12. 11. 11:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A parlament hétfőn kormánypárti javaslatra – 258 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 32 tartózkodással – módosította a szeptemberben elfogadott trafiktörvényt. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető fideszes államtitkár javaslatára így a dohánytermékeken kívül sorsolásos játékokat – például lottót, kenót –, illetve sorsjegyeket is árulhatnak, valamint sportfogadásokat is lehet majd kötni a trafikokban.

A koncessziós pályázatokat az összes magyarországi településen kiírják, a kétezer lakosúnál kisebbeken legfeljebb egy, az annál népesebbeken legalább egy dohányboltot lehet majd üzemeltetni, kétezer lakosonként további egy dohányboltra szerezhető koncesszió. A jogszabály nagyjából hétezer dohánybolt létrejöttével számol.

A törvénymódosítás a parlament gazdasági bizottságának indítványára a vámhatósági eljárásokról szóló rendelkezéseket is pontosítja. Eszerint a vámhatóság akkor adhatja meg a dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyt, ha a jogosult bejelenti a dohánybolt helyét, alapterületét, nyitvatartási idejét és helyszínrajzát, valamint igazolja a jogosultság megszerzését.

Letelepedhetnek a befektetők

Az Országgyűlés kedden megszavazta azt a törvénymódosítást is, amely létrehozza Magyarországon a befektetői letelepedés jogintézményét. Az ezt igénylő üzletembereknek legalább 250 ezer eurónyi, államkötvénybe fektetett értékpapírral kell rendelkezniük. A jogszabály-módosítást a parlament 256 igen szavazattal, 65 nem ellenében, 19 tartózkodással fogadta el.

A fideszes Rogán Antal, Babák Mihály és Kapus Krisztián, valamint a KDNP-s Spaller Endre által jegyzett javaslat szerint tartózkodási engedélyt kaphat az a harmadik országbeli – vagyis unión kívüli – állampolgár, akinek magyarországi befektetései miatt beutazásához és itt-tartózkodásához nemzetgazdasági érdek fűződik. Ilyen, ha a kérelmező igazolja, hogy ő vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság legalább 250 ezer euró értékben rendelkezik legalább öt évre szóló, határozott idejű értékpapírral. Feltétel azonban, hogy ezt az értékpapírt olyan – az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel szerződéses viszonyban álló – vállalkozásnak kell kibocsátania, amely kizárólag az állam által erre a célra kibocsátott államkötvényébe fektet.

Az így kiadott tartózkodási engedélyhez meg kell felelni bizonyos feltételeknek, így például magyarországi szálláshely vagy lakóhely szükséges, az igénylő pedig nem veszélyeztetheti az ország köz- és nemzetbiztonságát, valamint közegészségügyi érdekeit. Azok, akik legalább fél éve rendelkeznek az így kibocsátott tartózkodási engedéllyel, és letelepedésükhöz nemzetgazdasági érdek fűződik, letelepedési engedélyt kaphatnak. A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Több kínai üzletember felhívta a figyelmét arra, hogy sok más ország – például Svájc, több európai uniós tagállam és az Egyesült Államok is – kedvezményes tartózkodási engedélyt biztosít nekik bizonyos „komolyság”, így általában nagyobb vagyon felmutatása esetén, mondta korábban Rogán Antal.

Egyszerűsödnek az eljárási szabályok

Egyszerűsödnek az álláskeresők nyilvántartásba vételére, az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítására vonatkozó eljárási szabályok, valamint a jövőben az adómentes jövedelem határáig nem minősül keresőtevékenységnek a szociális szövetkezetben végzett munka – döntött kedden az Országgyűlés. A képviselők 254 igen szavazattal, 50 nem ellenében és 33 tartózkodás mellett fogadták el a foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló jogszabályt, amelyet a nemzetgazdasági miniszter terjesztett a parlament elé.

A törvény bevezeti az ellátás megszűnésének és szünetelésének intézményét, így az ellátás folyósítása bizonyos esetekben hatósági döntés nélkül, a törvény erejénél fogva szűnik meg. Lehetővé válik az is, hogy az ügyfél elektronikus levélben jelentkezzen be a munkaügyi központnál.

A jogszabály megszünteti azt, hogy a rokkantsági ellátásban részesülőket álláskeresőként tartják nyilván, emellett lehetőséget ad a közfoglalkoztatási szerződések módosítására is. Meghatározza, hogy fizetés nélküli szabadság azoknak a közfoglalkoztatottaknak adható, akik legalább 15 napos határozott idejű munkaviszonyt létesítenek. A filmipari statiszták alkalmi munkára alkalmazásánál feloldják az eddigi létszámkorlátot, és a jövőben a statiszták napi nettó jövedelme legfeljebb 12 ezer forint lehet.

Bethlen Gábor Alap: több kedvezményezett lehet

Elfogadta az Országgyűlés a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosítását, amivel kibővül a támogatások kedvezményezettjeinek köre. A változásokat 259 igen szavazattal hagyták jóvá, 56 képviselő ellene szavazott, 25-en tartózkodtak.

A módosítás értelmében a jövőben a támogatások kedvezményezettje lehet civil szervezet, települési és területi önkormányzat, valamint az általuk alapított, fenntartott intézmény, gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, különösen mikro-, kis és közepes vállalkozás. Bekerültek a kedvezményezetti körbe az egyházak és az általuk fenntartott hitéleti, oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmények is.

Elfogadták az új katonai szolgálati törvényt

256 igen szavazattal, 88 nem ellenében elfogadta a parlament a honvédek jogállásáról szóló új jogszabályt, amely 2013. július 1-jén lép az eddig hatályos katonai szolgálati törvény helyébe. A Honvédelmi Minisztérium államtitkára, Vargha Tamás korábban azt mondta, az új jogállási törvény az eddiginél szigorúbb, de igazságosabb, az egyéni felelősséget jobban érvényesítő szabályokat rögzít.

A javaslat indoklása szerint a hatékony működés érdekében alapelv volt a korábbiakhoz képest egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás kialakítása, a bürokrácia csökkentése, a közpénzek takarékos felhasználása és a személyügyi folyamatok racionalizálása.

Vargha Tamás november végi parlamenti expozéjában kifejtette: a július 1-jével életbe lépő szabályozás legfontosabb újdonsága az előmeneteli idő megnövelése. Közlése szerint ezt követeli meg a kívánatos állományarányok helyreállítása és a szolgálatinyugdíj-rendszer kivezetése is.

Új elemként említette az államtitkár a nemzetközi példákból ismert „mozgó” – azaz a viseltnél ideiglenesen magasabb vagy alacsonyabb – rendfokozat megállapításának lehetőségét, valamint hogy egyéves előléptetési és kinevezési moratóriumot határoztak meg a közkatonáknak. A törvényjavaslat tartalmazza a katonai szolgálatra való méltatlanság eseteit is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.