Jöhetnek a befektetők, lottózhatunk a trafikban – szavaz a parlament

Legalább 250 ezer eurónyi, államkötvénybe fektetett értékpapír után járhat letelepedési engedély. Sorsjegy és sportfogadás is lesz a dohányboltokban.

A parlament hétfőn kormánypárti javaslatra – 258 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 32 tartózkodással – módosította a szeptemberben elfogadott trafiktörvényt. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető fideszes államtitkár javaslatára így a dohánytermékeken kívül sorsolásos játékokat – például lottót, kenót –, illetve sorsjegyeket is árulhatnak, valamint sportfogadásokat is lehet majd kötni a trafikokban.

A koncessziós pályázatokat az összes magyarországi településen kiírják, a kétezer lakosúnál kisebbeken legfeljebb egy, az annál népesebbeken legalább egy dohányboltot lehet majd üzemeltetni, kétezer lakosonként további egy dohányboltra szerezhető koncesszió. A jogszabály nagyjából hétezer dohánybolt létrejöttével számol.

A törvénymódosítás a parlament gazdasági bizottságának indítványára a vámhatósági eljárásokról szóló rendelkezéseket is pontosítja. Eszerint a vámhatóság akkor adhatja meg a dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyt, ha a jogosult bejelenti a dohánybolt helyét, alapterületét, nyitvatartási idejét és helyszínrajzát, valamint igazolja a jogosultság megszerzését.

Letelepedhetnek a befektetők

Az Országgyűlés kedden megszavazta azt a törvénymódosítást is, amely létrehozza Magyarországon a befektetői letelepedés jogintézményét. Az ezt igénylő üzletembereknek legalább 250 ezer eurónyi, államkötvénybe fektetett értékpapírral kell rendelkezniük. A jogszabály-módosítást a parlament 256 igen szavazattal, 65 nem ellenében, 19 tartózkodással fogadta el.

A fideszes Rogán Antal, Babák Mihály és Kapus Krisztián, valamint a KDNP-s Spaller Endre által jegyzett javaslat szerint tartózkodási engedélyt kaphat az a harmadik országbeli – vagyis unión kívüli – állampolgár, akinek magyarországi befektetései miatt beutazásához és itt-tartózkodásához nemzetgazdasági érdek fűződik. Ilyen, ha a kérelmező igazolja, hogy ő vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság legalább 250 ezer euró értékben rendelkezik legalább öt évre szóló, határozott idejű értékpapírral. Feltétel azonban, hogy ezt az értékpapírt olyan – az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel szerződéses viszonyban álló – vállalkozásnak kell kibocsátania, amely kizárólag az állam által erre a célra kibocsátott államkötvényébe fektet.

Az így kiadott tartózkodási engedélyhez meg kell felelni bizonyos feltételeknek, így például magyarországi szálláshely vagy lakóhely szükséges, az igénylő pedig nem veszélyeztetheti az ország köz- és nemzetbiztonságát, valamint közegészségügyi érdekeit. Azok, akik legalább fél éve rendelkeznek az így kibocsátott tartózkodási engedéllyel, és letelepedésükhöz nemzetgazdasági érdek fűződik, letelepedési engedélyt kaphatnak. A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Több kínai üzletember felhívta a figyelmét arra, hogy sok más ország – például Svájc, több európai uniós tagállam és az Egyesült Államok is – kedvezményes tartózkodási engedélyt biztosít nekik bizonyos „komolyság”, így általában nagyobb vagyon felmutatása esetén, mondta korábban Rogán Antal.

Egyszerűsödnek az eljárási szabályok

Egyszerűsödnek az álláskeresők nyilvántartásba vételére, az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítására vonatkozó eljárási szabályok, valamint a jövőben az adómentes jövedelem határáig nem minősül keresőtevékenységnek a szociális szövetkezetben végzett munka – döntött kedden az Országgyűlés. A képviselők 254 igen szavazattal, 50 nem ellenében és 33 tartózkodás mellett fogadták el a foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló jogszabályt, amelyet a nemzetgazdasági miniszter terjesztett a parlament elé.

A törvény bevezeti az ellátás megszűnésének és szünetelésének intézményét, így az ellátás folyósítása bizonyos esetekben hatósági döntés nélkül, a törvény erejénél fogva szűnik meg. Lehetővé válik az is, hogy az ügyfél elektronikus levélben jelentkezzen be a munkaügyi központnál.

A jogszabály megszünteti azt, hogy a rokkantsági ellátásban részesülőket álláskeresőként tartják nyilván, emellett lehetőséget ad a közfoglalkoztatási szerződések módosítására is. Meghatározza, hogy fizetés nélküli szabadság azoknak a közfoglalkoztatottaknak adható, akik legalább 15 napos határozott idejű munkaviszonyt létesítenek. A filmipari statiszták alkalmi munkára alkalmazásánál feloldják az eddigi létszámkorlátot, és a jövőben a statiszták napi nettó jövedelme legfeljebb 12 ezer forint lehet.

Bethlen Gábor Alap: több kedvezményezett lehet

Elfogadta az Országgyűlés a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosítását, amivel kibővül a támogatások kedvezményezettjeinek köre. A változásokat 259 igen szavazattal hagyták jóvá, 56 képviselő ellene szavazott, 25-en tartózkodtak.

A módosítás értelmében a jövőben a támogatások kedvezményezettje lehet civil szervezet, települési és területi önkormányzat, valamint az általuk alapított, fenntartott intézmény, gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, különösen mikro-, kis és közepes vállalkozás. Bekerültek a kedvezményezetti körbe az egyházak és az általuk fenntartott hitéleti, oktatási, gyermekjóléti, kulturális és szociális intézmények is.

Elfogadták az új katonai szolgálati törvényt

256 igen szavazattal, 88 nem ellenében elfogadta a parlament a honvédek jogállásáról szóló új jogszabályt, amely 2013. július 1-jén lép az eddig hatályos katonai szolgálati törvény helyébe. A Honvédelmi Minisztérium államtitkára, Vargha Tamás korábban azt mondta, az új jogállási törvény az eddiginél szigorúbb, de igazságosabb, az egyéni felelősséget jobban érvényesítő szabályokat rögzít.

A javaslat indoklása szerint a hatékony működés érdekében alapelv volt a korábbiakhoz képest egyszerűbb és átláthatóbb szabályozás kialakítása, a bürokrácia csökkentése, a közpénzek takarékos felhasználása és a személyügyi folyamatok racionalizálása.

Vargha Tamás november végi parlamenti expozéjában kifejtette: a július 1-jével életbe lépő szabályozás legfontosabb újdonsága az előmeneteli idő megnövelése. Közlése szerint ezt követeli meg a kívánatos állományarányok helyreállítása és a szolgálatinyugdíj-rendszer kivezetése is.

Új elemként említette az államtitkár a nemzetközi példákból ismert „mozgó” – azaz a viseltnél ideiglenesen magasabb vagy alacsonyabb – rendfokozat megállapításának lehetőségét, valamint hogy egyéves előléptetési és kinevezési moratóriumot határoztak meg a közkatonáknak. A törvényjavaslat tartalmazza a katonai szolgálatra való méltatlanság eseteit is.